Valamiért még most is a napi nyolc óra munkát tekintjük a normának, miközben a világ dolgozóinak a fele hírből sem ismeri a klasszikus „kilenctől ötig” műszakokat – közölte a (kissé ijesztő nevű) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labor Organization, ILO).

Bár az ILO szerint a világjárvány előtti helyzethez képest, amikor átlagosan hetente 43,9 órát dolgoztunk, csökkent a munkamennyiség,

azért a világ dolgozóinak egyharmada most is több mint heti 48 órát dolgozik. Vagyis heti hat napon át nyolc órát, majd még egy kicsit.

Durván az emberek húsz százaléka dolgozik részmunkaidőben vagy heti 35 óránál kevesebbet.

A szélsőségek

Hogyan oszlik meg ez a nagyobb régiók közt? Nem meglepő módon Ázsiában dolgoznak a legtöbbet, ahol az emberek majdnem fele heti 48 óránál többet vállal. Afrikában az emberek 37,5 százaléka heti 35 óránál kevesebbet dolgozik.

Európában 11 százalék dolgozik heti 48 óránál többet, de kétszer ennyien dolgoznak 35 óránál kevesebbet. A világátlag 35, illetve 20 százalék.

Még érdekesebb, hogy az ILO vizsgálta a Az ILO-jelentés a tényleges és a preferált munkaidő közti eltéréseket is, és jelentős eltérést talált. A két szélsőség ebből a szempontból Dél-Amerika, ahol az emberek 28 százaléka úgy érzi, túl sokat dolgozik, illetve Afrika, ahol 12 százalék többet dolgozna.

A nagy tanulság – mondja az ILO –, hogy a munka-magánélet megfelelő egyensúlya mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak nyerő, és ugyanígy jót tesz mindkét félnek a rugalmas munkarend: ha a dolgozó szabadon megválaszthatja, mikor, hol és hogyan dolgozik, azzal ő is jól jár és a produktivitás is nő.

Az ILO Work-Life Balance-ról készült 171 oldalas riportját itt olvashatod teljes terjedelmében.

(Forrás: Bloomberg, fotók: Unsplash)

Ez is érdekelhet: