A tokiói Nakagin Kapszulatornyot a világ legfurcsább épületei közt tartották számon, mint a japán metabolizmus legjellegzetesebb példáját. 1970-ben tervezte Kisho Kurokawa, a szándéka szerint egy moduláris élőhelynek, cserélhető kapszulákkal – innen az anyagcsere fogalom.

De hiába a moduláris kialakítás, a torony egyetlen kapszuláját sem vették vagy cserélték ki sosem, mivel azok két kampóval és néhány csavarral csatlakoztak egymáshoz – azaz egy kapszula kivételéhez minden fölötte lévőt is ki kellett volna venni.

Más problémák is akadtak: az ablakok nem voltak nyithatóak, és a lakásokhoz nem készült konyha, mivel az épület a pezsgő Ginza negyedben áll(t). Az anyagcsere-kísérlet tehát kudarcot vallott, már bontják az ikonikus épületet, cserébe mentik, ami menthető belőle.

2022.5.30.am11:15頃
3つ目のカプセル解体動画。

そして先程、4つ目のカプセルが降ろされた模様です(わたしは撮影できず)。#中銀カプセルタワービル#nakagincapsuletower pic.twitter.com/qXkVz6XFEm

— 声 (@cosplaykoechan) May 30, 2022

Ironikus módon bár a torony egyetlen sejtjét sem cserélték ki soha, amíg állt, a túlélését mégis ez a szerkezet biztosítja. Van tulajdonos, aki több kapszulát is birtokol a házban, így ezeket a saját telkére szállíttatja, ahol egy mini tornyot épít fel belőlük.

Egy közösségi „toronymentő” program is indult, a szép nevű Nakagin Capsule Tower Building Preservation / Regeneration Project, amely 2014 óta helyben újítja fel a kapszulákat, és ennek köszönhetően rengeteg kapszula tovább élhet. Más kapszulákat a tervező máig működő irodája, a Kurokawa Architects & Associates újít fel, majd különböző múzeumokba szállítja őket – az egyiket már ki is állították a Szaitamai Modern Művészetek Múzeumában.

Alaposan tanulmányozták a kapszulák eredeti terveit, hogy a lehető legkisebb sérüléssel tudják szétbontani az épületet, ami egyáltalán nem könnyű feladat egy olyan sűrűn beépített területen, mint a Ginza negyed.

(Forrás: Designboom, fotó: Twitter)

A torony történetéről itt olvashatsz bővebben: