Hogy fér össze a hangulat a komplex élménnyel, a szabadulószoba a különleges koktélokkal és a kövön sütött nápolyi pizzával? A Neverland megmutatja.
Van egy hangulata a bulinegyedben mászkálásnak – de előfordulhat, hogy az ember nem külföldről érkezik gőzt kiengedni, hanem helyiként szeretne szórakozni a párjával, barátokkal, rokonokkal, munkatársakkal vagy ügyfelekkel. Akkor pedig az egyik pontból a másikba közlekedés nem a szórakozás része, hanem nyűg.
Mi a megoldás? Egy olyan hely, ahol nem azért maradunk, mert kényelmetlen lenne továbbmenni, hanem mert eszünkbe sem jut. Ahol van izgalom, nyugalom, minőségi koktélok és finom ételek, és a minőségi részegységekből összeáll a tökéletes egész.
Egy ilyen hely nem elméleti lehetőség, hanem a Dohány utca belső részén a valóság. Ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni, akkor a Neverland szabadulószoba, bár és étterem, de ez olyan bántó egyszerűsítés lenne, mint a szabadulószobára azt mondani, hogy egy olyan helyiség, amelyiknek zárva van az ajtaja, de aztán kinyílik.
Egyrészt a szabadulószoba valójában szabadulószobák, szám szerint nyolc, teljesen különböző, de egyenként is izgalmas tematikával: Azték sírkamra, Rácsok mögött, Zárt osztály, Csernobil, A nagy pénzrablás, Máguspróba, Vadnyugati rablás és Skizofrén sorozatgyilkos. Mi az utóbbi hármat próbáltuk, de ha 16 éven aluliak, szívbetegek vagy klausztrofóbiások lennénk, az utolsót ki kellett volna hagynunk, mert nem egy esti mese.
A műfaj sikerének titka, hogy komplex élményt nyújt: gondolkozni, kombinálni, keresni kell, logikai és ügyességi feladatokat megoldani, amit a Neverland azzal fokoz, hogy az agyunk és a látásunk mellett a hallásunk, a szaglásunk és a tapintásunk is szükséges a szabaduláshoz. Nekünk sikerült, amihez remek képességeink mellett azért némi segítség is kellett, de ezt bármikor kérhettünk élőszóban. A játékidő egy óra, és mivel annyira összetett a kihívás, nem érdemes egy-egy résznél leragadni vagy rossz nyomon próbálkozni.
Kiszabadulni nagyszerű érzés – nemcsak évek, hanem már egy szűk óra után is –, de rajtunk múlik, hogy folytatjuk-e programot. A Neverlanden nem, náluk ugyanis szabadon is további órákat tölthetünk. Ehhez minőségi koktélokat kínálnak: gin-tonikból olyan bőséges a kínálat, mint talán sehol a városban, a bartenderek művészi szinten készítik az egyedi kreációkat, vannak világhírű sörmárkák és egyelőre nem világhírű magyar kézműves főzetek, gondosan válogatott tételek magyar és új-zélandi borvidékekről, és olyan röviditalok, mint a skót és japán whiskey, a karibi rum, és még sorolhatnánk.
Zárásig beszélgethetünk a hangulatos bárban, ha pedig megéhezünk, olyan nápolyi pizzát ehetünk, ami miatt szabadulószoba és koktélbár nélkül is rendszeresen látogatandó hely volna a Neverland. 48 órán át fermentált kovászos tésztára olasz kistermelőktől beszerzett tételeket pakolnak, és kövön sütik ki – jól hangzik, de még jobb megenni.
Mi csapatépítő szabaduláson és koktélozáson-pizzázáson voltunk a Neverlandben, és biztosak vagyunk benne, hogy leszünk még ott születésnapon, baráti programon is, vagy csak beugrunk egy gin-tonikra vagy egy szarvasgombás pizzára.
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Neverland.
