Egyre népszerűbb az önellátás az osztrák fővárosban.
Muskátli vagy petúnia helyett egyre több bécsi erkélyen piroslik paradicsom vagy más, balkonon nevelhető haszonnövény. Herbert Eipeldauer kertépítő és florista céhmester szerint a divat a járványra, a klímaváltozás körül kialakult vitákra és az egyre emelkedő élelmiszerárakra vezethető vissza. Az ORF osztrák közszolgálati rádiónak azt is elmondta, hogy már a bécsiek 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén vagy teraszán.
Főleg a bio palántákat és az olyan zöldség- és gyümölcsfajtákat keresik, amelyek gondozása egyszerű, és hamar teremnek. Szintén trend, hogy
egyre több lakóház és kereskedelmi ingatlan illetve iskola tetején alakítanak ki tetőkertet, ahol a lakók, bérlők kedvükre kertészkedhetnek.
Az újépítésű társasházaknál már például eleve betervezik a parcellákat a tetőn.
Elő a kaszákat!
Eközben egyre több környezettudatos kerttulajdonos cseréli kaszára a fűnyíróját. Nemcsak azért, mert nem olyan zajos, hanem mert a kaszálás jót tesz a biodiverzitásnak. Míg a fűnyírók a talaj faunájának hetven százalékát megsemmisítik, a kaszált területeken egyre több és többféle rovar lel otthonra. Ráadásul az ilyen területeket sokkal ritkábban kell kaszálni, így a növények el tudják szórni a magjukat, ami sokkal színesebb és változatosabb zöldterületet eredményez.
Franz Essl, a Bécsi Egyetem ökológusa az APA hírügynökségnek elmondta, hogy a településeken a beépítetlen területek nagy része vagy kert vagy közpark, ezért a kaszával kezelt magánkerteknek nagy jelentősége van a biodiverzitás szempontjából.
Bécsben egyébként már üzlet is nyílt, ahol nemcsak mindenféle méretű kaszát és kaszakövet árulnak, de kaszálótanfolyamokat is tartanak: a jelentkezők egyórás elméleti képzés után tesztelhetik tudásukat a mezőn. A terv az, hogy a jövőben egy cserebörzét is beindítanak, ahol
kerttulajdonosok kínálhatják kaszálásra területeiket olyanoknak, akik tudnak ugyan kaszálni, de nincs hol.
(Forrás: Bécs Város Külképviseleti Irodája)
Ez is érdekelhet: