Messze még a nyugdíj? Annyira biztosan nem, hogy ne kelljen már most is gondolnod rá. Van néhány tanácsunk, hogy a nyugdíjaskorod tényleg a nyugalomról szóljon, ne a megélhetési nehézségekről és az egészségügyi gondokról.
A nyugdíjasélet maga lehet az álom. Végre van időd mindenre, amit évtizedekig csak sóhajtva emlegettél, megteheted, hogy egy fél napig csak nyugodtan olvasgatsz, sétálgatsz, kirándulsz, beülsz egy kávézóba, találkozol a barátokkal és a családdal, nem kell stresszelned a munkahelyi elvárások miatt, szóval csoda az egész*.
*: betegen, havi negyvenezerből nem egészen ilyen a nyugdíjasélet.
De mit tehetsz, hogy te a boldog nyugdíjasok közé tartozz? Mert jórészt rajtad múlik a dolog.
Először is: érd meg!
Ezt nem kell túlmagyarázni: ha 1956-nál később születtél, ami a Player látogatói statisztikája alapján nagyon esélyes, akkor a jelenlegi törvény szerint 65 éves korodban mehetsz nyugdíjba.
Ez még bőven változhat, és valószínűleg előbb-utóbb változni is fog, feltehetően 70 éves határra. Tehát ha bármennyit akarsz élvezni a nyugdíjaslétből, akkor 65–70 évig élned kell (létezik ennél korábbi nyugdíjazás is, de ez a túlnyomó többségre vonatkozó átlag).
Legyél egészséges!
Huszon-harmincévesen még általában nem tapasztalod az egészségtelen életmód okozta bajokat, az a pár évtized viszont, amit át kell élned a nyugdíjig, bőven elég idő tönkretenni a tested. Tény, hogy akkor több időd lesz orvoshoz járkálni, de talán mégsem ezt kellene becélozni. Nem biztos, hogy ki tudod alakítani az ideálishoz közelítő, stresszmentes életet, ahol az egyensúlyban van a testmozgás, az egészséges, változatos étrend és úgy általában minden.
A cigit viszont le tudod tenni, másoknak is sikerült, nincs olyan, hogy nincs időd napi félórai mozgásra, és bár sokunkban megvan a hajlam, hogy megmagyarázzuk, mit és miért nem lehet, nyugdíjasként betegeskedve azt fogod érezni, hogy nagyon is lehetett volna. Akkor már késő, gondolkodj előre!
Legyenek emberi kapcsolataid!
Bár a nyugdíjtól innen írjuk ezt a cikket, talán a magányos időskort gondoljuk a legijesztőbbnek. Haverból és ismerősből sem árt sok, de figyelj arra, hogy barátaid is legyenek, és a családi kapcsolat sem csak egy vér szerinti, hanem emberi kapcsolat is legyen.
Az addigi életed is sokkal jobb lesz, nyugdíjasként pedig lesz kivel eltölteni a szabadidőd, és lesznek olyanok, akikkel kölcsönösen számíthattok egymásra.
Az idő
Jó esetben sokkal több időd lesz (rossz esetben nem, mert ha nem dolgozol mellette, akkor nem lesz vaj a kenyérre). Ezt remekül ki lehet használni, ha viszont már mostanában sem tudsz mit kezdeni azzal, ha van egy kis szabadidőd – a tévét nézek választ nem fogadjuk el –, akkor unalomba-értéktelen időtöltésbe süppedhetsz.
Mi az, amivel szívesen foglalkozol? Amivel szívesen töltesz időt? Amitől jobb lesz az életed, és/vagy jobb lesz mások élete? Érdemes ezt már aktív korodban végiggondolnod, keresni hobbit, hasznos időtöltést, sportot – nyugdíjasként is lehet ám sportolni, sőt –, hogy amikor már nyugdíjas leszel, örülj, hogy mennyivel több időt tudsz ráfordítani!
És a pénz…
Sokak szerint a nyugdíj mint olyan úgyis megszűnik, mire a mostani harmincas generáció számára folyósítani kellene – de az optimista helyzet (lesz nyugdíj) is az, hogy egyre kevesebb keresőnek kell majd eltartania egyre több nyugdíjast. Mivel pedig az adott időszak nyugdíjait mindig az adott korszak dolgozói fizetik, a kilátások nem a felhőtlen jóléttel kecsegtetnek. Ezért erősen ajánljuk, illetve ez nagyon fontos, tehát erősen ajánljuk, hogy a fizetésedből kötelezően fizetendő nyugdíjjárulék mellett gondoskodj plusz megtakarításról is.
A legkézenfekvőbb öngondoskodási mód az önkéntes nyugdíjpénztáraké: az egyéni számla miatt tökéletesen követhető az egyenleg, adókedvezményt lehet igénybe venni, és abban a rossz esetben, ha az előrelátásod ellenére nem jutnál el a nyugdíjkorhatárig, az egész addig befizetett összeget megkapja az örökösöd.