Tudod, hogy egy átlagos európai város területének hány százaléka fás? És azt is, hogy miért fontos ez?

Nemcsak a komfortérzetet javítják a városi hősziget-hatást csökkentő fás területek, de harmadával csökkentik a hőstressz miatti haláleseteket is, derült ki egy friss európai kutatásból.

A The Lancet szakfolyóiratban közölt tanulmány azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a halálozásra a hőség 93 európai városban 2015 nyarán. Az adott időszakban a hőségnek tulajdonítható 6700 halálesetből a kutatók szerint a fásítás 30 százalékos növelése 2644-et, vagyis a halálesetek egyharmadát megelőzhette volna.

Jelenleg az európai városok területének átlagosan durván a 14,9 százalékát borítják fák. A modellezés szerint a fás területek 30 százalékos növelése átlagosan 0,4 Celsius-fokkal csökkentené a városok hőmérsékletét.

Ez volt az első tanulmány, ami kifejezetten a városokban a hőség okozta halálozást vizsgálta, illetve azt, hogy hogyan lehetne fásítással megelőzni ezeket a haláleseteket. A tanulmány szerzői elsősorban a döntéshozók figyelmét hívnák fel a zöld infrastruktúra várostervezésbe való integrációjára, ezzel segítve a fenntarthatóbb, ellenállóbb és egészségesebb városi környezetet.

A mostani karbonkibocsátáson alapuló előrejelzések azt mutatják, hogy a hőséggel kapcsolatos megbetegedések és halálesetek a következő évtizedben egyre gyakoribbak lesznek.

A városi hősziget-hatás

Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik – írtuk korábban egy szegedi kutatásról beszámolva. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért kifejezőbb az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában.

A városi hősziget-hatás azt jelenti, hogy az épületek, burkolt felületek által nappal begyűjtött energia éjjel hőként kisugárzódik, ezért a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.

Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges embernél is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel, például hőgutával is járhat. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

(Forrás: CTV News, fotó: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Óriási természetes légkondit építenek Madridban

Függőleges kert épül Madridban az ősi közel-keleti széltornyok mintájára tervezett spirál alakú toronnyal, ami a magasban lévő légáramlatokat levezeti a fakorona szintje alá.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

150 000 táncoló robotfűnyíró: a technológia a fejlesztés mögött

Óbudán vár a fotókiállítás, amit nemcsak látni, hanem tapintani is lehet

Európa egyik legjobb és legújabb Kia-kereskedése is Budapesten van

További cikkeink a témában
Óbudán vár a fotókiállítás, amit nemcsak látni, hanem tapintani is lehet
Hirdetés