Magyar építész tervezte Sanghaj ikonikus luxusszállodáját

Hudec László rengeteg építészeti remekművet adott Sanghajnak, de mind közül egyértelműen az art deco stílusú Park Hotel a leghíresebb.

Hajlamosak vagyunk abban a hitben élni, hogy Sanghaj az utóbbi néhány évben lett ismeretlen halászfaluból a világ egyik legnagyobb városa, pedig ez a folyamat már a tizenkilencedik században, az ópiumháború idején elkezdődött, aztán a huszadik század elejére már áramlottak be a külföldi befektetők. Ebből az időszakból származik a Hudec László tervei alapján épült Park Hotel is, melynek hangulata tökéletesen rímel az amerikai art decóra.

Évtizedek alatt belesimult Sanghaj utcaképébe a Park Hotel, a város legmagasabb épületei mellett egészen aprónak tűnik még ez a masszív tömb is.

Marcona kiállású homlokzata kiemeli az üveggel és világos burkolatokkal borított házak közül a Park Hotelt, melynek építése a harmincas évek elején kezdődött meg. A Nanjing Road West 170-es szám alatt található épületet eredetileg Shanghai Joint Savings Society Buildingnek hívták, de mostanra a szálloda után egyszerűbb megjegyezni a nevét. Kilépve az eredeti forgóajtón látható, hogy Sanghaj ezen része nagyon rímel New York utcaképére, az amerikai hangulatot csak fokozza, hogy a Wall Street bikája is felfedezhető a Huangpu folyó partján végigfutó sétányon.

Közel nyolcvannégy méteres magasságával egészen a hatvanas évek közepéig volt a térség legmagasabb épülete a huszonnégy emeletes Park Hotel, melyben nagyjából kétszáz szoba található. A People’s Square-rel szemben lévő, előkelő szálloda hallja olyan, mint egy időutazás. A bejárat mellett ott van az eredeti zongora, a másik oldalon pedig a kiállításhoz felvezető lépcsősor mellett pedig a fotel és a gramofon, melyet Hudec László használt. A kettő között félúton pedig egy arany térképen pirosan villog a Sanghaj közepét jelző fény.

Egyetlen fillérbe sem kerül besétálni a szálloda előterébe és felsétálni a lépcsőn, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik minden egyes art deco elemre. Ezen a szinten van egy kis kiállítás is, melyben a harmincas évekből származó használati tárgyakat is meg lehet nézni. Laptop helyett ekkor még írógép állt a szobák asztalán, a Spotify helyett pedig hanglemez került a lejátszóba. Magyar nyelvű menükártyákat és nyugati stílusú evőeszközöket is kiállítottak, hiszen ebben a hotelben már akkor is főleg nemzetközi utakról érkező vendégek szálltak meg. Egészen érdekes keveredése ez az amerikai, az európai és a kínai kultúrának, hiszen mindenből felfedezhető a Park Hotelben.

G.H. Thomas 1938. február 23-án azt írta, hogy a szolgáltatásai éppen olyanok, mint New York legjobb szállodáiban, az egyágyas szoba, étkezés nélkül napi nyolc dollárba kerül. Rengeteg nehéz időszakot élt túl ez az épület, melyet mostanra műemlékké nyilvánítottak, és Sanghaj egyik legkeresettebb látványossága. Ennek ellenére nem kell tartani az épület előtt hosszan kígyózó sortól, a legtöbben csak a sarki cukrászda híres pillangós süteményére várnak.

Hudec Lászlót a történelem különös fordulatai terelték az Osztrák–Magyar Monarchiából messzi Kínába, ahol végül sikeres építész lett.

Hugyecz László Ede, Hudec László vagy Ladislav Hudec néven is megtalálható a besztercebányai születésű építész, akinek neve leginkább attól függ, hogy éppen merre tartott a világban. Az első világháború közepette Szibériába került, ahol a szakemberhiány miatt építészeti projektekben kapott helyet, majd egy dán misszió segítségével és hamis útlevéllel jutott el Sanghajba, ahol a Rowling A. Curry amerikai építésziroda egyetlen magyar tervezője lett. Munkássága hamar népszerű lett, a húszas évek közepére már saját tervezőirodájában dolgozott, a házak és templomok (ezeket térítés nélkül tervezte) ma is állnak Sanghajban.

Ez is érdekelhet: