Pericles Pilidis professzor szerint nem sok értelme lenne nem repülni, helyette át lehet állni hidorgénhajtásra.

Tudjuk, hogy a repülés a legkörnyezetszennyezőbb utazási forma, ezért sokan igyekeznek kerülni, másokban pedig felmerül a kérdés: nem kellenne egyszer s mindenkorra lemondani róla a jelenlegi formájában? A Guardian Pericles Pilidisszel, a Cranfield University professzorával körüljárta a kérdést, hogy jelenthetnek-e valós reményt a hidrogénhajtású repülők?

Az online beszélgetés hátterében egy, még tervezés alatt álló hidrogénhajtású repülőgép volt látható – ami pont úgy nézett ki, mint a hagyományos társai.

Tényleg ugyanolyan, de belül nagyon más lesz. Jelenleg a repülőgépek szénhidrogén üzemanyagot használnak: égéskor szén-dioxid képződik, ami fokozza a globális felmelegedést.

Az emberi tevékenység karbonlábnyomának mintegy három százaléka a repülésből származik. De a hidrogénnel csak vizet termelsz.

Tegyük hozzá: egy repülőgép 285 gramm, egy autó 104 gramm, egy vonat pedig 14 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként.

Leszállás - Fotó: Blake Guidry / Unsplash

A felvetésre, hogy a repülőket zömmel a nyugati civilizáció használja, a professzor azt mondta: „Igen, de globális előnyei vannak. Most jöttem vissza egy barbadosi nyaralásról, ahol a gazdaság durván fele a turizmushoz kötődik. Ha abbahagynánk a repülést, a briteket nem érintené különösebben, de borzalmas gazdasági hatása lenne Barbadoson.”

Rendben van, repülni kell. De mikor repülhetünk bűntudat nélkül, hidorgénhajtású gépekkel?

Tíz évet mondanék. A probléma, hogy a hidrogén háromszor-négyszer drágább a hagyományos üzemanyagnál, ráadásul át kell alakítani a reptereket, mivel a hidrogén szállítása nem egyszerű, a repülőgépeket is másképp kell tervezni, és ki kell dolgozni az új gépek biztonsági szabványait is.

Ez dollármilliárdokat emészt majd fel, és az egészet fosszilis üzemanyagok felhasználása nélkül kell elvégeznünk – értelmetlen olajat használni hidrogén előállítására. Mégis, ezt mind kivitelezhető. 120 év alatt tettük biztonságossá a repülést; a hidrogénes repülőgépeket tíz év alatt biztonságossá tehetjük, csak rengeteg pénz kell hozzá.

A drágaság elvileg átmeneti állapot lenne, mint szinte minden új technológia esetében, ahogy mondjuk autózni sem a gazdagok kiváltsága ma már. „Ha van politikai akarat, akkor valóban – mondja a professzor. – Kormányzati befektetésekre van szükség. A brit kormány százmilliárd fontot költ gyorsvasútra, hasonló forrásra lenne szükség itt is.”

„Nem államosítást szeretnék, csak a privát ipar támogatását, úgy, mint a szél- és a naperőművek esetében – tette hozzá Pilidis. – A támogatások letörték a napelemek árát, így most néhány százaléka a korábbinak, de továbbra is magáncégek viszik az iparágat. Különbség viszont, hogy Németországból vagy Kínából vásárolni, mint a napelemeket, hanem itthon gyártanánk hajtóműveket, itt teremtve munkahelyeket.”

(Forrás: Guardian, borítókép: Kevin Woblick / Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Magyar pilóták, akik ötven évvel ezelőtt új korszakot nyitottak a hazai repülésben

Aranydiplomás pilóták kalandjai a tokaljhegyaljai szőlőhegyek, az afrikai csatornák felett és a nagy utasszállító gépek fedélzetén.

És ezt olvastad már?
Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti