Olyan, hogy roller, nincs a KRESZ-ben. Egy konkrét ügy kapcsán viszont kiderült, milyen szabályok vonatkoznak a rollerekre és rollerezőkre.
Szeptember végén futott át a magyar médián egy videó: egy Peugeot 206 figyelmetlen vezetője elüt egy rollerest a zebrán.
Az autós hibázott, ez egyértelmű, a KRESZ szerint ugyanis a jármű vezetőjének a gyalogosátkelőhelyet „csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni” (43. § (1)(2)). Itt szükséges lett volna megállni, teljesen jók voltak a látási viszonyok – ha nem lettek volna azok, akkor még óvatosabban kellett volna megközelítenie –, a peugeot-s egyszerűen nem figyelt.
Az esetről beszámoló Bartók Judit századosnak, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensének viszont volt egy érdekes félmondata: tájékoztatott, hogy befejezték a szabálysértési eljárást azzal a járművezetővel szemben
„aki nem biztosított elsőbbséget a gyalogátkelőhelyen áthaladó személy részére”.
Ezek szerint tehát a rendőrség szerint a rolleresnek elsőbbsége volt a zebrán. Akkor tehát a rolleres gyalogos? És az elektromos rolleres?
Ott van a KRESZ-ben
Mivel a rollerek közlekedésével kapcsolatban amúgy is sok a bizonytalanság – hiszen a jogalkotóknak évek alatt sem sikerült jogszabályban egyértelműsíteniük, milyen járműnek is számítanak a rollerek, és milyen KRESZ-szabályok vonatkoznak rájuk –, a konkrét eset kapcsán érdekes lehet tisztázni, a rendőrség milyen szabályokat vesz alapul.
„A Veszprémi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága úgy ítélte meg, hogy a rollerrel közlekedő személy gyalogos, ezért rá a KRESZ erre vonatkozó részei az irányadóak” – válaszolta Bartók százados arra a kérdésemre, konkrétan melyik KRESZ-paragrafus szerint van elsőbbsége a rolleresnek. Ezzel nem jutottunk előbbre, ezért ismét megkérdeztem, „melyik KRESZ-paragrafus alapján ítélték meg úgy, hogy a rolleres gyalogos”, valamint azt, mi lenne a helyzet elektromos rolleres és a nyeregben ülő kerékpáros esetén.
Erre már hosszabb válasz érkezett: „a kijelölt gyalogosátkelőhelyen átkelő gyalogosok elsőbbségére vonatkozóan többek között a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) foglaltak az irányadók”, egyébként pedig nincs jogkörük, hogy szabályokat értelmezzenek a médiaszolgáltatók számára, ha megtennék, akkor azzal jogbizonytalanságot teremtenének, ami pedig a jogalkotás szabályainak megtartásával hozott jogszabályok érvényesülése ellenében hatna.
A kérdésekre tehát a válaszok ott vannak a KRESZ-ben, valahol. A rendőrség által keresett személyek pedig valahol a Föld bolygón, mindenki keresgéljen, ha annyira fontos neki valami vagy valaki.
Az ORFK kommunikációs szolgálata másképp közelítette meg a kérdést. Bár ők is leírták, hogy jogi iránymutatás, értelmezés kiadása nem tartozik a hatáskörükbe, válaszuk pedig csak a tájékoztatást szolgálja, „az abban foglaltak nem minősülnek kötelező érvényű jogértelmezésnek, arra sem a rendőrség szervei, sem más hatóság előtt hivatkozni nem lehet”, de azért egyértelműen válaszoltak.
Elsőbbsége van-e a kerékpárt hajtó személynek a gyalogosátkelőhelyen haladva?
Nincs.
„A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 43. §. (1) bekezdése szerint kijelölt gyalogosátkelőhelyen járművel csak a gyalogos részére kell elsőbbséget adni.”
Elsőbbsége van-e az elektromos rollerrel közlekedő személynek a gyalogosátkelőhelyen haladva?
Nincs.
„Az »elektromos rollernek« elnevezett közlekedési eszköz a köznyelvben, vagy a kereskedelmi forgalomban sokféleképpen megjelenik, de ilyen elnevezésű jármű semmilyen jogszabályban nem fogalmazódik meg. Amennyiben, mint helyváltoztatásra szolgáló eszközt kezeljük, és a közúti forgalomban részt veszünk vele, akkor a közúti közlekedésre vonatkozó jogi szabályozásokból kell kiindulni, mégpedig az alábbiak szerint. A KRESZ-ben nevesített fogalom szerint a jármű az közúti szállító- vagy vontató eszköz. Ugyanakkor a KRESZ csak egy külön jogszabályra – a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletre – hivatkozva határozza meg a kétkerekű motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár fogalmát (L3e, illetve L1e). E jogszabály meghatározza azokat a műszaki jellemzőket, melyeket a kategóriába sorolás szempontjából figyelembe kell venni.
Ezek alapján az elektromos roller elnevezésű közúti szállító eszköz (teljesítményétől, – belsőégésű motor esetén – hengerűrtartalmától és tervezési sebességétől függően) az L1e járműkategóriába tartozó segédmotoros kerékpár, vagy az L3e járműkategóriába tartozó motorkerékpár kategóriába sorolható.
Az első kérdésre adott válasznak megfelelően az »elektromos rollernek« nincs elsőbbsége a gyalogosátkelőhelyen, mivel a KRESZ 43. §. (1) bekezdése szerint csak a gyalogos részére kell elsőbbséget biztosítani.”
Elsőbbsége van-e a lábbal hajtható rollert lábbal hajtó személynek a gyalogosátkelőhelyen haladva?
Igen.
„A lábbal hajtott rollerre a gyalogosokra vonatkozó szabályok az irányadók. Az ilyen eszközzel közlekedő gyalogosnak a KRESZ 43. §. (1) bekezdése értelmében a kijelölt gyalogosátkelőhelyen elsőbbsége van.”
A rendőrségi válaszban kiemelték még, hogy „a KRESZ 21. § (6) bekezdése a gyalogosok közlekedésére vonatkozóan is határoz meg szabályokat, ezáltal a lábbal hajtott rollerrel közlekedő gyalogos személyre is, mely szerint az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti”.
Tehát: gyalogosnak és a lábbal hajtott rollernek elsőbbsége van a zebrán, kerékpárosnak és elektromos rolleresnek nincs.
Az elektromos roller minimum segédmotoros kerékpár
Az ORFK válaszából az is kiderült – még ha erre nem is hivatkozhatunk –, hogy
bár az elektromos roller nincs külön nevesítve a KRESZ-ben, az vagy segédmotoros kerékpárnak, vagy motorkerékpárnak számít.
Ez nemcsak azért érdekes, mert bár tízezrek közlekednek Magyarországon elektromos rollerrel, többségüknek aligha van erről fogalmuk, hanem azért is, mert Pintér Sándor belügyminiszter korábbi állásfoglalása csak részben ugyanez.
Ő ezt válaszolta írásban egy 2019-es képviselói kérdésre:
„Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni.”
Tehát Pintér belügyminiszter szerint az elektromos roller csak segédmotoros kerékpár lehet, az ORFK – jogilag nem releváns válasza – szerint viszont nem csak. Lehet akár motorkerékpár is.
Az biztos, hogy zebrán nincs elsőbbsége, és minimum ezek a szabályok vonatkoznak rá:
- jogosítvány kell a vezetéséhez, amit legalább tizennégy éves kortól lehet szerezni
- csak becsatolt motorkerékpár-bukósisakban szabad vezetni
- tilos utast szállítani vele
- kerékpárúton szabad közlekedni vele
- kerékpársávon csak lakott területen kívül közlekedhet (tehát Budapesten például nem)
- buszsávban szabad vele közlekedni, ha azt a kerékpárok számára is engedélyezték
- a megengedett maximális sebessége 40 km/h
- zebra előtt öt méterrel és zebrán tilos vele megállni
Reméljük, ezekről a szabályokról az elektromos rollerek használói is értesülnek előbb-utóbb.
(A képek illusztrációk.)