A Solar Decathlon nevű egyetemek közötti környezettudatos házépítő versenyen első díjat kapott az emberközpontú belsőépítészetért a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának csapata a németországi Wuppertalban.
A versenyre 18 egyetem nevezett, 16 fel is építette a házát, a PTE-MIK egyedüli magyar csapatként indult. A csapat számos kihívással küszködött, a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a német szervezők kivitelezője által készített alap használhatatlannak bizonyult – írta a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete.
A 14 napos kivitelezési időből így 2,5 nap veszett el az átépítése miatt, ami néhány kategóriában a részvételt is lehetetlené tette. A belsőépítészetért kapott első díj azonban kárpótlást nyújtott a nehézségekért.
A versenykiírásban foghíjbeépítés, ráépítés, bővítés, és felújítás témában lehetett választani. A hallgatók egy valóságos pécsi ötszintes foghíjbeépítési lehetőséget választottak, ezért is lett rendhagyó formájú az épület. Mivel Pécsett nagyon sok vidéki hallgató albérletben lakik, így a hallgatók azt szimulálták, hogy két korosztály hogyan tud egy térben együtt élni. Szimbolikusan fecskeháznak nevezték el a projektet.
Az épület szerkezete favázas készház technológiával készült, amelynek próbaösszeállítása Pécsett, az egyetem udvarán történt meg. Az épület jellegzetessége a környezettudatos működés, a karbonsemlegesség: a CO2 minél nagyobb lekötése érdekében a ház fa, faalapú, természetes, illetve újrahasznosított anyagokból gyártott építési termékekből készült, moduláris rendszerben, átalakítható falakkal.
Az utca felőli homlokzatnál – a körforgásos gazdaság elvét követve – az egyetem felújításakor felbontott padlót használták újra, majd a ház zöld növényi burkolatot kapott, ami az utca porát megszűrve a nyílászárókon keresztül friss oxigént biztosít a lakók számára.
A felhasznált anyagok egy része szintén újrahasznosított anyagokból készült. A mennyezet és néhány falfelület vályogvakolatot kapott, ami a modern építészetben is egyre nagyobb szerephez jut, mivel antiallergén hatású. A pára lekötése, illetve a helyiségek természetes páratartalmának szabályozása gépészet nélkül csak a vályog használatával valósítható meg.
Az épület déli homlokzatán, ami valójában az udvarra nézne, a naptér lett kialakítva. Ez hőcsapdaként funkciónál, felületére fix nyílászárók és napelemek kerültek. Az épület tájolása, szigetelése és a gépek méretezése olyan jól sikerült, hogy két táblát le is kellett kapcsolni, mert egyébként plusz energiás lett volna az épület. (A rendezők előírták, hogy plusz energiát a verseny épületek ne termeljenek, mert a helyi hálózat nem tudja kezelni.)
A szellőztetés, hűtés gravitációs: az épület alatt vezetik be a friss levegőt, a kéményhatást az étellift biztosítja, így a levegő csatornázása nem foglal plusz helyet.
A nappaliban egy hőtároló fal készült, ami vízzel töltött literes üvegekből áll, így a fényt is beengedi a nappali térbe. A hőtároló tömeg alatt vannak a befúvónyílások, melyek felmelegítik vagy lehűtik a kétszáz darab teli palackot.
A belsőépítészetben az újrahasznosított és természetes anyagok használatán túl külön érdem a többféle funkcióra, a különféle korosztályok együttélésére való alkalmassá tétel. Például a közösségi térben lehetőség van arra, hogy a szülők elfoglaltsága esetén a közösség egy tagja felügyelje a gyerekeket. Más hasonló megoldások tették érdemessé az első díjra a belsőépítészetet.
A díjon felül hatalmas eredménye a projektnek az a tapasztalat, amit a hallgatók szereztek abban, hogyan valósulnak meg a terveik, mivel a kivitelezést is nekik kellett elvégezni.
(Forrás: HuGBC, fotó: Fotó: Kárpáti József / PTE-MIK Facebook, borítókép: ÉVOSZ-MAKÉSZ)
Ez is érdekelhet: