Tavaly indult el Magyarországon az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, melynek használatával a fogyasztók is részt vehetnek a körforgásos gazdaság gyakorlatában. Ezzel még nagyobb mértékben hasznosulhatnak újra az egyutas italcsomagolások, melyeknél az uniós cél a 90 százalékos visszagyűjtés elérése. Újdonság az élelmiszerhulladék szelektív gyűjtése is, amely már a nagyvárosokban is elérhető.
A hulladékgazdálkodás célja, hogy minél kevesebb hulladék végezze a lerakókban, és a felhasználható nyersanyagok tovább körforgásban maradjanak, ezzel meghosszabbítva az életciklust és csökkentve az ökolábnyomot. Az újrahasznosítási rendszer megújulásának egyik legszembetűnőbb eleme az új konténerrendszer, amely betétdíjjal ösztönzi a vásárlókat az egyszer használatos italcsomagolások visszagyűjtésére.
Mindössze fél év alatt, 2025 januárjáig már egymilliárd palack és doboz került vissza a körforgásos gazdaságba ennek köszönhetően. Korábban ebből az egymilliárd palackból több mint 800 milliót elástak vagy elégettek. Most azonban ezekből az összegyűjtött palackokból az újrahasznosításnak köszönhetően hulladék helyett ismét palack lesz – vagyis megvalósul a körforgás.
És mi lesz az egyéb hulladékkal?
Az új visszaváltórendszer csak az italcsomagolásokra vonatkozik, de a körforgásos szemlélet itt nem áll meg: fontos, hogy továbbra is szelektíven gyűjtsük a további hulladéktípusokat. A nem ivásra szánt termékek műanyag és üvegcsomagolásai továbbra is a színes kukákba valók, a megszokott kék és sárga szelektív gyűjtőedények továbbra is elérhetők és használatban maradnak.
A leggyakoribb hulladéktípusok között fontos megemlíteni a cigarettacsikkeket is. Miközben a hagyományos cigaretták egyrészt az égésükkel képződő füst miatt károsítják rendkívüli módon az egészséget és a környezetet, az eldobott csikkek is komoly veszélyt jelentenek: egy angliai egyetem 2019-es kutatása szerint a hagyományos cigaretta – leginkább bioműanyagból és cellulóz-acetátból készülő – szűrőjéhez felhasznált szerek belemosódnak a talajba, és károsítják a növényeket.
Ha tehetjük, inkább rá se gyújtsunk, hagyjunk fel ezzel a káros szokással. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem sikerül, gondoskodjunk a képződő hulladék megfelelő kezeléséről – ez alól pedig az égés nélküli termékek (e-cigaretta, hevítéses termékek, nikotinpárna) sem számítanak kivételnek. A csikkeket nem lehet újrahasznosítani, mindig tegyük őket a kommunális kukákba, ugyanakkor ügyeljünk a tűzvédelemre is. Használat után ne dobjuk el a cigarettavégeket, különösen ne az autó ablakából, hanem alaposan nyomjuk el őket, és helyezzük éghetetlen tárolókba. A megfelelő hulladékgazdálkodással mindannyian hozzájárulhatunk egy jobb holnap építéséhez és a természet védelméhez, miközben rendezettebb körülményeket biztosítunk magunknak a mindennapi életben.
Mi lesz az élelmiszerhulladékkal?
Ma már egyre több helyen van lehetőség a különböző konyhai hulladékok gyűjtésére is. A konyhai biohulladékot (az ételmaradékok kivételével) érdemes közösségi komposztpontokra vinni. Tavaly egyébként utóbbiaknak is elindult a központosított szelektív gyűjtése egyes településeken. A megszokott kék és sárga kukák mellett a próbaidőszakra kiválasztott területeken, a főváros bizonyos kerületeiben és a nagyobb városokban megjelentek a barna kukák is, amelyekben a kidobásra ítélt élelmiszerek kerülhetnek. Ezáltal azok számára is elérhetővé vált a háztartási szemét még szélesebb szelektálása, akiknek például házi komposztálásra nincs lehetőségük.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére készült. Kérjük, további információkért látogasd meg az égéshelyett.hu oldalt!
