Évente tíz-tizenöt százalékkal nő a távhűtés ügyfeleinek száma.
A Bécsi Városháza, az AKH kórház, a Bécsi Egyetem, a Julius Meinl üzlete a Grabenen, a Palais Kempinski szálloda és több száz magánlakás is távhűtést használ az osztrák fővárosban, hogy környezetbarát módon hűtse a helyiségeit. A hagyományos klimatizáláshoz képest
ez a hűtési forma 70 százalékkal kevesebb energiát igényel, és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása.
Ráadásul a távhűtésnek köszönhetően kevesebb klímaberendezés fújja a meleget az amúgy is forró utcákra, működtetéséhez pedig – az áram mellett – hulladékhőt is fel lehet használni.
Miként működik a távhűtés?
A távhűtőközpontokban nagy teljesítményű berendezésekkel 5-6 Celsius-fokosra hűtött vizet csővezetéken keresztül juttatnak el a fogyasztókhoz, ahol az az épület saját hűtési rendszerébe kerül. A hideg víz felveszi és elvezeti az épület hőjét. Az így átmelegedett vizet ismét központilag hűtik vissza folyók vizével, vagy a távfűtési hálózaton keresztül.
Bécsben jelenleg 24 kilométer a távhűtési hálózat hossza, összesen száznyolcvan épület csatlakozik rá, de évente 10-15 százalékkal emelkedik az ügyfelek száma. A távhűtést az osztrák főváros energiaszolgáltatója, a Wien Energie működteti, jelenleg huszonegy hűtőközpontja van. Ebből tizennégy közvetlenül egy-egy fogyasztót lát el, hét viszont nagy távhűtési központ, amely a távhűtési hálózatot látja el hideg vízzel.
Bécs egyik legnagyobb ilyen távhűtőközpontja a Schottenrigen található, idén július 21-én, az év egyik legforróbb napján 150 megawattórányi hideget termelt. Múlt héten egyébként az osztrák főváros távhűtési igénye az azt megelőző héthez képest csaknem egyharmadával emelkedett.
A Wien Energie célja, hogy 2030-ra a mostani 200 megawattról 350 megawattra bővítse a távhűtési kapacitását, a hálózat hosszát pedig megduplázza. A Wien Energie 2027-ig összesen 90 millió eurót fordít a távhűtési hálózat fejlesztésére.
(Forrás: Bécs Város Külképviseleti Irodája. Fotók: Wien Energie/Johannes Zinner)
Ez is érdekelhet: