Májustól találkozhatunk vele, de nem kell félni tőle, ráadásul védett, 50 ezer forint a természetvédelmi értéke.
Termetes tőrösdarázs a neve, kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja. Így néz ki:
Nem szeretnénk találkozni vele egy sötét sikátorban – mondanánk, de tulajdonképpen semmilyen közegben nem szeretnénk találkozni vele. Pedig van rá esély a kertek, parkok gyepén, vagy korhadó fák közelében, esetleg a komposztnál, akár nagy tömegben is.
Jó hír, hogy külsejük és akár ötcentis méretük ellenére sem az emberekre, sem a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor hasznosak, biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.
Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság azonban évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.
Ezeket a rovarokat nem szabad összetéveszteni a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban nem az emberek ellen használják, ha azok nem fogják meg őket. Mérgük alapvetően nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.
Megjelenésükre elsősorban ott kell számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.
(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MTI. Fotók: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Méh? Darázs? Bánt? Haver? Itt a tavasz egyik legfontosabb és legfrappánsabb útmutatója
Városi ember azt se tudja méh vagy darázs, itt és most viszont ennél többet is megtudhatsz pillanatok alatt, és a végén még mosolyogni is fogsz, nemcsak a frissen magadba szívott tudás örömére.
85 millió éves darázsfajokat fedeztek fel az az ELTE kutatói, a 30Y-ról nevezték el az egyiket
Ajkanesia harmincipsziloni.
Vadvirágmezőkkel kell kiszolgálni a beporzókat, hogy segítsenek biztosítani az élelmünket
Ha segíthetjük a beporzó rovarok túlélését és boldogulását, magunkkal is jót teszünk.
