Felmérést végzett az ELTE Természettudományi kara a szőrös gyerekekről.
Az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében folyó kutatás során azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házikedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és e körülmény milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.
A szakemberek régóta tudják, hogy az egy lakosra jutó gazdával rendelkező kutyák számát tekintve Magyarország a világ élvonalában van. Az országos reprezentatív felmérés előzetes eredményei szerint
Magyarországon a felnőttek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol van kutya.
A városi kutyatartás elterjedésével átalakult az élettér, mára már a kutyás háztartások 61 százalékában a kutya a lakásba is bemehet.
A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az emberek elsősorban házőrzés miatt tartanak kutyát, ám
- 90 százalékuk szerint a kutyával való együttlétben a biztonságérzeten túl a legnagyobb örömöt a simogatás és az érintés adja
- 72 százalékuk szerint a kutya társaságot nyújt és csökkenti a magányt
- 69 százalékuk szerint a kutya azért is jó, mert gondoskodni lehet valakiről
- 65 százalékuk valóban családtagként tekint kedvencére
- 45 százalékuk szerint a négylábúakkal való együttélés oka érzelmi igény (ne legyenek magányosak vagy mert szeretik)
- 16 százalékuk szerint a kutya egy „szőrös gyerek”
- tízből egy kutyásnak a kutyája rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében
„A tudomány mai állása szerint az ember boldogságának kulcsa az értékes emberi kapcsolatok megléte. Azonban egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a testvéri és tágabb rokoni kapcsolatok száma. A legszorosabb emberi kapcsolatháló hiányában a feltétel nélküli szeretet és a szeretve lenni érzése hiányt szenved. Előfordulhat, hogy a gondoskodás a kutyákra tevődik át, mert az elégíti ki a természetes emberi érzelmi igényeket” – magyarázza a jelenség hátterét a kutatást vezető Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársa.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a városi kutyatartás életforma lett, vannak azonban ellentmondások és kihívások.
„A kutya lett az a szőrös gyerek, aki nem költözik el otthonról. A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák sora. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés”
– mondja Topál József viselkedéskutató, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Kutyával az Emberért Alapítvány 1996-ban alakult meg azzal a céllal, hogy a speciálisan kiképzett segítőkutyák Magyarországon is elterjedjenek, és újfajta, szociális segítő szerepben állhassanak munkába. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak szakmai támogatásával Magyarországon az elsők között kezdett speciális kutyákat alkalmazni terápiás fejlesztő foglalkozásokon, és jelenleg is több ilyen programot tart fenn.
(Forrás: ELTE, MTI. A képek illusztrációk.)
Ez is érdekelhet: