Két napja nyolcmilliárdan lettünk, viszont egy friss tanulmány szerint világszerte csökken a sperma koncentrációja, már Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is.

Felgyorsult az először 2017-ben azonosított jelenség, a spermiumszám globális csökkenése,  mondja egy új kutatás, ami szerint a jelenség már a dél-amerikai, ázsiai és afrikai férfiakat is érinti.

Az átlagos spermiumszám globálisan kevesebb mint a felére csökkent 1973 és 2018 között –

mondja Shanna Swan (New York-i Icahn Gyógyszerészeti Iskola) és Hagai Levine (Jeruzsálemi Héber Egyetem) professzorok tanulmánya, amely szerint 1972-től évente egy százalékkal, 2000-től viszont átlagosan évi 2,6 százalékkal csökkent a szám. Levine szerint az eredmények

„olyanok, akár egy kanári a szénbányában. Komoly problémával állunk szemben, és ha nem tudjuk kezelni, az az emberiség túlélését veszélyeztetheti.”

A Human Reproduction Update folyóiratban közölt tanulmány 53 ország adatain alapult, és a korábbi kutatások adatait is magában foglalja. A mostani tanulmány a korábban nem vizsgált régiókat – a dél-amerikai, ázsiai és afrikai férfiakat – is figyelembe veszi. Az eredmény azonban nem túl biztató, arrafelé ugyanúgy jelentősen csökken az összes spermiumszám és a spermiumkoncentráció, mint korábban Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában.

Termékenységi labor Mainzban (illusztráció) 

„Világszerte a spermiumok számának jelentős, több mint 50 százalékos csökkenését látjuk az elmúlt 46 évben, és a folyamat az utóbbi években felgyorsult” – foglalta össze Levine.

Bár az okokat nem vizsgálta külön a tanulmány, a prof más, a közelmúltban a témában végzett kutatások alapján azt mondja, hogy „a méhben a reproduktív traktus fejlődésének zavarai összefüggésbe hozhatók a termékenység egész életen át tartó károsodásával, és a reproduktív diszfunkció egyéb markereivel.”

Kollégája, Swan szerint a következmények túlmutatnak a csökkenő termékenységen, mivel az alacsonyabb spermiumszám „összefüggésbe hozható az idősebb korban jelentkező szív- és érrendszeri betegségekkel, cukorbetegséggel és reproduktív rákos megbetegedésekkel, így a rövidebb várható élettartammal.”

Mindketten azt mondják, hogy ennek a gyors csökkenésnek nem lehetnek genetikai okai, de az életmódbeli kérdések is számítanak, mint az étrend, a dohányzás, az elhízás, a stressz és a nagy mértékű alkoholfogyasztás. És persze Swan kiemelte a vegyi anyagok, főleg a szaporodás szempontjából kritikus fontosságú szteroid hormonokat befolyásolók szerepét – ilyenek lehetnek a tisztító és testápoló szerekben megtalálható kemikáliák, amelyek megváltoztatják a tesztoszteron és az ösztrogén szintjét, illetve a biszfenolokat (BPA) tartalmazó étel- és italtárolására használt dobozok és vizespalackok.

Megoldásként azonban ő is csak a jól bevált receptet tudja mondani: ne dohányozzunk, ügyeljünk a súlyunkra, kerüljük a mozgásszegény életmódot, és ne nagyon fogyasszunk alkoholt és pláne ne kábítószert.

(Forrás: Financial Times, borítókép: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Japán tudósok áttörése: képeslapon is feladható az egérsperma!

Őszintén mondjuk, fel sem tudjuk mérni ennek a jelentőségét.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában