Valószínűleg Charles H. „Chuck” Taylornak, a több mint száz éve született profi kosarasnak sem fordult meg a fejében az – miközben saját kezével dedikálta a Converse kosarascipőket –, hogy a Converse egy nap kilép a kosarascipők világából, és valóságos szubkultúrává növi ki magát.
Az underground világ fő festővásznának mindig is a különféle állomások, szerelvények, alagutak és elhagyatott épületek számítottak, ez volt lényegében a deviáns szférának a fő módszere az igazán látványos önkifejezésre. Ehhez a felülethez csatlakozott idővel a divat- és sportvilág óriása, a Converse is gumiarcú cipőivel, amely az önkommunikáció és a globális hatásgyakorlás újabb dimenzióit nyitotta meg a szuperkreatív arcok előtt.
Valószínűleg nincs olyan ruházati termék a divattörténelemben, amelyet ennyiszer szabtak vagy festettek át, amelyhez ennyiszer ragadtak volna ollót, festéket vagy ragasztót, hogy üzenjenek vele, vagy csak feltárjanak valamit az alkotó énvilágából.
Vallási, társadalmi vagy politikai állásfoglalás, identitáskihordás, kultikus könyvek, melyeket nem tudunk kiverni a fejünkből, vagy olyan zenekarok, amelyeknek az albumain csüngünk, mint kamaszsrác a tablettás boron. Igen, a Converse cipőin ezek mind megjelentek az elmúlt évtizedek során.
Náluk alkalmasabb festővásznat vagy fesöniszta éntükröt nehezen is lehetne elképzelni. A márka legújabb kollekciója, a Dark Star modellcsaládja is ezt az életfelfogást hirdeti: a cipőket a kilencvenes évek deszkás csapatai ihlették, akik filccel színezték feketére csukáikon a fehér csillagot.
A kampány főszereplője így egy csapat fiatal, akiket összeköt a stílus, a művészet, a zene és a kultúra iránti szenvedély.
A saját hobbijuknak élnek, nem törődnek mások elvárásaival, és nem félnek kreatívan kifejezni magukat az élet számos területén. Stílusuk, hozzáállásuk és ez a fiatalos lendület mások számára is inspiráló lehet. De ez nem csak holmi üres reklámfogás vagy alkalmi (mű)hóbort: annak okai, hogy a Converse az évtizedek során egy olyan életérzéssé vált, amely képes összekapcsolni az újra törekvő és változtatni akaró, vibráló erőket, a múlt században keresendők.
A brit invázió
Az 1920-as évekre New York alaposan kinőtte magát, London pedig valamennyire háttérbe szorult, és a két világháború sem tett jót a brit közhangulatnak, amelyekből hiába is kerültek ki győztesen, egyfajta krónikus mélabú lett úrrá a fővároson. Szerencsére hamar jött a fiatalos lendület, amely színt vitt a szürkének induló hatvanas évekbe:
a Swinging London nevű kulturális forradalom ugyanis levetette Londonról a szürke köntöst, az emberek színesebbé, élettelibbé váltak, és kitapintható hedonizmus kezdte áthatni a mindennapokat.
A Temze-parti város lassan a divat, a zene és a kultúra fővárosává vált, ebben pedig hatalmas szerepe volt néhány legendás popkult- és stílusikonnak.
- Ilyen volt a miniszoknya divatba hozója, Mary Quant,
- a világ első szupermodelljének tartott Jean Shrimpton,
- vagy Twiggy, akinek egyedi frizuráit és feltűnőre festett szempilláit ezrek utánozták, és akinek a csont és bőr megjelenése halálos pecsétként nyomta rá magát a divatvilág következő évtizedeire.
A Converse a második világháborúban még hadi ruházattal és védőfelszereléssel látta el az amerikai hadsereget, a következő évtizedekben az NBA hivatalos cipője volt, az amerikai sportcipőpiacot pedig egy az egyben felfalta. De ahhoz, hogy a népszerűből kultikussá váljon, szükség volt többek között a Swinging Londonra, vagy átfogóbban a Swinging Sixtiesre, és a 1960-as évek második felében tomboló brit invázióra is.
Milliókat ihlettek meg ugyanis Twiggy és John Lennon világra szabadított energiái, és az, hogy a népszerű, professzionális márkát „leemelték” a forradalmi hangok terére, egészen más megvilágításba kezdte helyezni a Converse-t.
A brit invázió egyébként a rock egy új fejezetét nyitotta meg a világ előtt: ekkor olyan zenekarok és előadók határozták meg a közhangulatot, mint a The Beatles, Led Zeppelin, Pink Floyd, The Rolling Stones, The Who, The Kinks vagy Elton John, de említsük meg a szárnyaikat bontogató Deep Purple-t vagy David Bowie-t is.
A Converse a fiatalos lázadás, a kulturális és stílusbeli innováció, a jövő beköszönésének az egyik jelképe lett.
Brit földön az Union Jack is ekkor vált egyfajta popkulturális ikonná az 1959-ben gyártásnak indult Minivel együtt, így a híres brit zászlós Converse-kollekciók gyújtólángját is el tudjuk már helyezni térben és időben.
London ismét élni kezdett, vele együtt pedig az egész európai és amerikai fiatalság is. Ennek az új életnek lett a szerves része a Converse, így bontakozott ki egy profi hadi és kosarascipőből egy egész életérzés.
Az emberek nemcsak a szürkeséget és a mélabút, hanem a propagandát és a semmittevést is megelégelték. A mozi és a színház újra pezsegni kezdett, a brit rockzene és ez a néhány masszív divattrend szabályosan leigázta a világot – és a Swinging London, valamint a brit invázió fiatalos lendülete egyfajta szociokulturális alapot is teremtett az időközben már bontakozó punk- és hippimozgalmaknak.
A nyolcvanas évekre a hippik és a punkok fogyatkozni kezdtek, a világ változott, helyette azonban kibontakozott talán az utolsó rockforradalom a grunge révén, valamint az underground egy másik fő ága, a hiphop is kezdte megmutatni magát. A Converse ismét a változás hangja lett: letették az indie rock alapjait, a Nirvana a Neverminddal, a Pearl Jam pedig a Tennel lényegében az egész kilencvenes évek alaphangulatát megadta.
A grunge képviselői között a flanel, a farmer és a bakancs mellett a Converse tornacipő volt a legelterjedtebb. Így idővel a grungedivat is kialakult, majd egy egész kultúra épült rá, amelyet sokan a nemrég letűnt hippimozgalom másolatának tekintettek. Az NWA Kaliforniában robbantotta fel a közéletet az Straight Outta Compton című albummal, amely az underground szféra egyik fő mérföldköve a mai napig. A hiphopvilág kéz a kézben járt a kosaras és deszkás közösségekkel, így aztán nem csoda, hogy a sportvilágból származó, de a szabadabb stílusú, lazább trendek felé nyitó Converse ezeket a köröket is megfertőzte, amelyeknek többek között meghatározta a fő öltözködési szokásait.
Az antihősök kora
És bár a márka továbbra is otthon mozog a technológiai vonalon – például a téli bakancsok vagy a modern katonai lépők gyártásával –, közben azt sem felejti, hogy nem keveset tett hozzá az elmúlt évtizedek kulturális és zenei forradalmaihoz.
A Dark Star-kollekció azt is üzenheti nekünk, hogy ismét megérett a világ a kulturális és médiaforradalomra.
Ma ugyanis a többnyire semmihez sem értő, de befolyásolásban jeles influenszerek diktálják a tempót, a celebek sok fiatalnak hősei és példaképei, a világunk pedig gyakorlatilag az Instagramon zajlik agyonfilterezett és túltökéletesített képek sokaságában.
Egy ilyen világban már nem hősökre, hanem antihősökre van szükség, akik elég függetlenek és erősek ahhoz, hogy kiszakadjanak az árból, mint ahogy tették azt megannyiszor a múlt században is. A Dark Star-kollekció ezért épít erre az antihero imidzsre, ugyanis
a Converse ezúttal sem a korszellem hangja próbál lenni: számára az egyediség és az egyénben kreatív erő a kulcs. Ezt akarja felszínre hozni, és a világra szabadítani.
Ezért döntött úgy még tavaly novemberben, hogy Los Angelesbe invitál a világ minden pontjáról olyan fiatalokat, akik beleillenek ebbe a forradalmi arculatba. A szerencsés fiatalok között volt a szerbiai Nevena Jeremic is, aki szerint One Star minősítésű életet élni annyit tesz, mint önmagadat adni, annak élni, ami igazán hajt téged, és nem rágörcsölni arra, hogy a társadalom mindenáron elfogadjon.
Sötét csillag
És akkor néhány szót magáról a Dark Starról. Az ikonikus csillag 1994-es debütálása óta a középpontban van, amely ezúttal fekete, prémium minőségű hasított bőrből készült. Három színben érkezik (olíva, sárga és piros), valamint a One Star emblematikus ethoszához hozzátartozik még a színben passzoló fekete fűző a „Sworn To Fun, Loyal To One” felirattal, amely annyit tesz: felesküdni a szórakozásra, hűségesnek lenni egyvalakihez. A talp közepén körbefutó vékony, fekete hajszálcsík pedig egy finom, de határozott körvonalat ad a cipőnek.
Egy biztos, a prémium sueude Dark Star azért készült, hogy kiemelkedjen a tömegből. Szerintünk akár a két éve elhunyt popkaméleon, a Swinging London egykori fő arca, David Bowie is rákerülhetett volna a kollekció egyik darabjára utolsó albumának (Dark Star) címe és borítója miatt. Csak emelt volna az összhatáson.
*A kollekció elérhető január végétől az Árkád és Westend Converse márkaboltokban 25 990 forintos (javasolt) fogyasztói áron.
Ez is érdekelhet: