A Bang & Olufsennél tudjuk, hogy a high-end dizájn nem csupán üres szó, erre a hordozható alumínium-dómra pedig triplán jellemző a szépérzék. Na de mi a helyzet a külcsín mögötti hangzással, megbízhatósággal, minőségi ár-érték aránnyal? Egy hétig teszteltük a legújabb hordozható hangszórójukat, a BeoPlay A1-et. Mondjuk, mi a kotta.
Mikor a szerkesztőségünkbe került a B&O hangszórója tesztelésre, a szokásos, hétindító meetingen minden szem vissza-visszaugrált a BeoPlay A1-es ezüstkupolára – végül annyira nem bírtuk, hogy csak ott áll szegényke, muszáj volt helyben kipróbálni, mit tud. Már az első, iPhone-nal Bluetooth-csatlakozós teszten bitang élményben volt részünk: nem is mertük maxra felnyomni, annyira durván csapta már közepes hangerőn a kicsike. Ezek után persze alig vártam, hogy kipróbálhassam a hangszórót a kényelmes szerki biztonságán kívül urbánus terepen is, úgyhogy fotós kollégámmal tettünk egy utat a városban a hordozhatóság jegyében.
A BeoPlay A1-el a skandináv gyártónak a hangszórók magasélet-ikeáját sikerült letenniük: olyan ez a fémes-ezüstös, kör alakú dizájn, hogy nem tud nem tetszeni. Nemtől, kortól, társadalmi helyzettől függetlenül mindenkit elsőre megvett a beleköthetetlen formavilág, a letisztult kialakítás, a finoman elegáns, de mégis zsiványul fiatalos látvány (és megsimogatni is csodálatos mmmmm-fless). Amúgy, ha a sötét, de természetes színeket szereted inkább, akkor megnyugodhatsz, hiszen a natúr mellett mohazöldben is kapható, szintén szörnyen jól néz ki.
A hangszóró mini Jack-el vagy Bluetooth-szalcsatlakozik a gépedhez – a gyártó az utóbbit hirdeti és egyhetes használat után maximálisan egyet is értünk vele: azonnal felismeri a telefonod, legyen az Android vagy IOS, aztán már mehet is a csikidám. De még hogy! Max hangerőn olyan döbbenetesen erősen, de mégis tisztán és jól szól, amit soha ki nem néztünk volna ebből a tenyérnyi metálékszerből. A hordozható hangszórók egyik leggyakoribb hibája a dobozhangzás – ezt teljesen felejtsd el a BeoPlaynél, ugyanis minden magasat és mélyet elképesztően tisztán hoz, a basszusok úgy dübörögnek, ahogy kell nekik, a lassú számok, a pörgős popnóták és a veretősebb rockeposzok is egyaránt csodásan szólnak rajta.
A BeoPlay A1-et vékony bőr akasztóval egészítették ki, hogy bárhol felakaszthasd, ha magaddal viszed. Ezt először annyira nem tartottam nagy fícsörnek – minek akasztanám fel, ha egyszer le is tehetem? De kiderült, hogy a dizájnerek jobban vágják ezt mint én és kiderült, hogy nagyon is sok értelme van az akasztónak: ha konyhában dolgozol és nem szeretnéd, hogy főzőcskézés közben útban legyen, csak fellógatod távolabb a kilincsre. Ha erdőben kirándultok, a sáros-bogaras-bármilyenes föld helyett egy faágra is felakaszthatod, hogy a természet ölén vagy urbán atmoszférában is körülöleljen a 360 fokos hangzás. Nem víz- és ütésálló, de ezektől felakasztva sokkal könnyebben megóvhatod, mintha leteszed (leszámítva, ha a zuhanyzódba akasztanád. Ne akaszd a zuhanyzódba).
Ami nem egy hangzatos reklámzsargon ebben az esetben, hanem a színtiszta valóság: valahogy tényleg mindenhonnan sugárzik a hang ebből a hangszóróból. A készülék borítása strapabíró, a fém váz ugyanis megvédi a sérülésektől, az apró korcolások, horzsolások pedig méginkább menővé teszik az A1-et. A stégről ne ejtsd a Balatonba, de a tóparti fröccsözésre simán viheted magaddal aggódás nélkül, hisz csepp- és porálló.
A légiesnek tűnő dizájn mellesleg elég combos súllyal párosul: ez a CD-méretű hangszóró hatszáz grammot nyom, ami elsőre baromi kevésnek tűnik, de voltak már a kezemben sokkal dobálhatóbb szpíkerek. De a forma és funkció harmóniája ebben is látszik: a súlyt leginkább a hatalmas akksi teszi ki, melytől arra az imádni való tulajdonságra tett szert, hogy 24 órás folyamatos hallgatás után merül csak le – és mivel ilyet ritkán csinál az ember, az akksi-strapabírás több napot jelent a gyakorlatban. Tölteni az USB C csatlakozón keresztül tudod, de ide csatlakoztathatod a telenfonodat is.
Hangszórósága mellett ugyanis még telefonálhatsz is vele, hiszen beépített mikrofon is van az A1-ben – így mikor zenehallgatás közben hív valaki, nem kell kiléptetned a telódról, csak simán fogadni a hívást. Összességében az egyetlen feketepontunk a fekete USB-töltő: ami sem kinézetében, sem pedig funkciójában nem passzol ebbe a letiszult, alumíniumos szépsége. Sokkal szebb lett volna, ha kapunk hozzá egy ugyanilyen ezüst zsinórt, amihez töltő is tartozik és nem csak egy magában álló zsinórdarab.
A legkényesebb kérdés pedig most jön: mennyit is kóstál ez a luxus-csecsebecse? Bang&Olufsenéknél általában ez a legfélelmetesebb kérdés, de ezúttal nem kell tartani a választól. A hangszóró nyolcvanezer forintért megvásárolható. Nem, nem írjuk azt, hogy csupán nyolcvanezerért, mert vannak ennél pár István királlyal kevesebbe kerülő, jól szóló Bluetooth-hangszórók. De aki Bang&Olufsent vesz, az tudja, hogy a párját ritkító formatervezésért, az időtálló dán minőségért, a tárgy funkcionalitásához luxusartériákkal tartozó státusszimbólumot is vásárol magának.
És ki ne nézne meg az irigység okkersárgájában egy ilyen gyönyörű hangszórót? Naugye. Ár-érték arányban mi teljesen korrektnek tartjuk ezt az összeget, mert ugyanannyira brutálisan jól szól, mint amennyire szép. Ebbe pedig, barátaim, nem lehet belekötni.
(Fotók és a gyönyörű ezüstbringa: Tóth István)