Egy brit történész több mint 10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt.
Sean Kingsley brit tengeri régész jelentős számú bizonyítékot gyűjtött össze, melyek szerint Salamon nemcsak hogy hús-vér uralkodó, de a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel hajttatta végre a hosszú tengeri utakat.
A tengeri régész Mezquitilltól Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat, megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő hatalmas ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik.
Egy 17. századi beszámoló szerint a Salamon hegyét korábban Salamon kastélyának nevezték, egy másik olyan emberekről beszél, akiket Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda. A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley szerint pedig az izotópelemzés kimutatta, hogy az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak.
Huelvai ásatások nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban Kr. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint a bibliai Társis városának leginkább Huelva felel meg.
A régész, aki több mint 350 hajóroncsot tanulmányozott az elmúlt 30 évben, eredményeit a Wreckwatch magazine című, tengeri régészettel foglalkozó szaklap új számában teszi közzé.
Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó. A hosszú hajóutak arany, ezüst, drágakövek és márvány özönét szállították a királyi udvarba
magyarázta Kingsley.
A régész szerint a Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának.
MTI; kiemelt kép: Illusztráció/Getty Images