Metematikusok és elméleti fizikusok készítették a rangsort.

A világ legkomplexebb metrótérképeit szedte össze két matematikus (Riccardo Gallotti és Marc Barthelemy) és egy elméleti fizikus (Mason Porter), akik arra voltak kíváncsiak, hogy

vajon az egyre komplexebb várostérképek vizualizációja átlépi-e a kognitív korlátainkat?

A tanulmányhoz elemezték a világ 15 legnagyobb metróhálózatát, figyelembe véve a megállók számát, a két vonalon A-ból B-be megtehető utak számát, és meghatározták a lehető leggyorsabb útvonalat egy adott szakaszon. Ezt a keretrendszert a viselkedéstudomány alapján határozták meg, miszerint a munkamemória egyszerre négy fogalmat képes tárolni, esetünkben az induló állomást, a végállomást és két átszállási pontot.

Az eredmények alapján felállítottak egy sorrendet, ami ugyan változhatott a készítés óta, de maga a gyűjtemény továbbra is legkomplexebb metróhálózatokat tartalmazza, plusz az összes alábbi térkép friss, júniusi letöltés:

  1. New York
  2. Párizs
  3. Tokió
  4. London
  5. Madrid
  6. Barcelona
  7. Moszkva
  8. Szöul
  9. Sanghaj
  10. Mexico City

A kutatók szerint egy átlagos ember információfeldolgozási „kognitív küszöbe” körülbelül 250 kapcsolat, ami nagyjából nyolc bitnyi adatnak felel meg. A New York-i metró a maga 161 csatlakozásával megközelítette ezt a határt, a legbonyolultabb két átszállásos út pedig meg is haladta azt: 8,1 bitnyi adatnak felelt meg.

Tehát az utasok egy old school térképpel is megtervezhetik az útjukat anélkül, hogy agysérvet kapnának, még a legnagyobb városokban is. A probléma nem is a metróval van igazán.

Akkor van gond, ha egy másik rendszer is bejön a képbe – állapították meg a kutatók, amikor a metróra a busztérképet is rétegezték. Egy metrós-buszos New York-i utazásnál összesen 8461 csatlakozás lehetséges, ami brutálisan meghaladja a szokásos kognitív kapacitást.

Bár a többjárműves térképek ritkák, a metróhálózatnál sokkal összetettebb busztérképek önmagukban is problémásak, mert jellemzően sokkal kiterjedtebb hálózatot kell ábrázolniuk. A kutatók összegzése szerint a nagyvárosi tömegközlekedéshez nagy mennyiségű információt kell kezelni, ezért a jövőben új megoldásokra lesz szükségünk, amelyek az emberi feldolgozási küszöb alá szorítják a kezelendő infómennyiséget.

(Forrás: Bloomberg, borítókép: Patrick Robert Doyle / Unsplash)

A mai metrótérképek ősanyja pedig a londoni metróé volt, aminek a történetét külön is érdemes megnézned:

És ezt olvastad már?
A hajó, ami megtanít téged szörfözni a Dunán