A Mexikó délkeleti részén húzódó Yucatán-félszigeten volt a maják civilizációs központja, olyan romvárosok találhatók a térségben, mint Tikal vagy Chichén Itzá.
A dzsungelekkel, esőerdőkkel borított félsziget egyik jellegzetessége a karsztos kőzetből kialakult több ezer cenote, ezek édesvízzel teli 4-5 méter mélytől 50-60 méter mélységig beomlott kör alakú barlangok. A maja civilizáció fejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres,
nemrég pedig néhány régésznek sikerült rábukkannia a Yucatán-félsziget legfontosabb maja barlangfestményeire Mexikóban.
A festmények egy 15 méter hosszú és öt méter magas sziklát díszítenek a félsziget keleti részén húzódó dzsungel egyik barlangjában, ahol víznyelőt is találtak a szakemberek.
Ezek nemcsak a Yucatán-félsziget egyedüli barlangi festményei, de a legfontosabb ilyen alkotások, mivel oly sok elemet örökítenek meg, például madarakat, emlősöket, egy keresztet, geometriai figurákat, embert egy harcos formájában.
A felfedezés új információkkal fog szolgálni a maja szokásokról, igaz, még nem tudják, hogy mit is jelentenek ezek a barlangi festmények, és mikor készítették őket.
A régészek a helyszínre hívták a nemzeti antropológiai és történelmi intézet fejeseit, illetve más tudósokat, hogy segítsenek az elemek azonosításában.
Ugyanakkor a szakemberek egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a páratlan leletek pontos helyét, mert a Yucatán-félszigeten mindenhol előttük járnak a fosztogatók és a vandálok.
Ez is érdekelhet:
(forrás: The Guardian, BBC, MTI, Science Daily)