Egy jó állatkert nemcsak arról ismerszik meg, hogy minden korosztály jól érzi magát a látogatás alatt, hanem arról is, hogy az ott élő állatoknak sincs okuk panaszkodni. Egy jól felépített intézményben a háttérben zajló tudományos munka is fontos szerepet kap, a fiatalokat pedig minden eszközzel a természet megismerésére buzdítják. Az alábbi öt állatkert pont ilyen.

A legöregebb: Schönbrunni Állatkert

Bécs állatkertje egyben a világ legrégebbije is. Mária Terézia férje, I. Ferenc császár foglalkozott a rokokó stílusban kibővített kastély parkjának csinosítgatásával, és úgy érezte, állatok nélkül nem teljes a kép. Savoyai Jenő herceg bécsi Belvedere kastélyának állatgyűjteményét megkaparintva 1752. július 31-én mutatta be először büszkeségét néhány szerencsés főnemesnek. A legelső állatok közül egy sas élt a legtovább, száztizenhét fogságban töltött év után, 1824-ben múlt ki. Négy évre rá érkezett az első zsiráf, aki valódi divathullámot indított el mintájával a bécsi közönség köreiben.

Mára a világ egyetlen fennmaradt barokk állatkertje, így felkerült az UNESCO világörökségek listájára. 1906. július 14-én tudományos mérföldkőnek számított, hogy Schönbrunn rácáfolt az akkoriban elfogadott elméletre, mely szerint az elefántok nem hajlandóak fogságban szaporodni. Bár a két háború alaposan próbára tette, mára egy több mint tizenhét hektáros területen működő, ötszáz fajt felvonultató központtá nőtte ki magát, ahol számos veszélyeztetett faj szaporításán is dolgoznak a szakemberek. Budapestről három óra kocsival, hétvégi programnak keresni sem kell jobbat!

A természetközeli: Dél-Afrikai Nemzeti Állatkert

A dél-afrikai fővárosban, Pretoriában található parkot egy Jan Willem Boudewijn Gunning névű holland orvos alapította 1899-ben, a második búr háború ideje alatt. Az intézmény tizenhét évvel később vált az ország hivatalos állatkertjévé. Vízellátásáról  az Apies (kis majmokat jelent) folyó gondoskodik, mely közepén átfolyva elválasztja a park sík részét a ma már felvonóval is megközelíthető dombos területtől. A nyolcvanöt hektáron fekvő állatkertben hat kilométernyi kiépített ösvény fárasztja az évi hatszázezer látogatót, akik közül a kevésbé sportosak akár bérelhető golfkocsikkal is nekivághatnak a kalandnak.

A nagyjából hétszáz fajt és kilencezer példányt számláló állatsereg a világ harmadik legnagyobb egzotikusfa-gyűjteményének árnyékában hűsölhet. Kivéve persze azt az ott élő majdnem négyezer halat, akiket ez egyáltalán nem érdekel. A gondozók folyamatos sikereket könyvelnek el a ritka példányok szaporítása terén is, hiszen a boldog állatokat könnyebb rábírni a reprodukcióra. Amikor nem ezzel foglalkoznak, a fejlettebb fajokat különböző logikai és készségfejlesztő feladatok megoldására buzdítják, így Dél-Afrika legszebb állatkertjében egy majom sem unatkozhat.

A környezetbarát: Torontói Állatkert

Kanada legnagyobb állatkertje 1974. augusztus 15-én nyílt meg, miután a hatvanas években civil kezdeményezés indult egy városi park létesítésére. A kezdetben csupán háromhektáros, ám mára 287 hektárosra duzzadt terület hét földrajzi részre osztva várja a látogatókat, a gyerekek pedig egy különleges élményparkban játszva tanulhatnak a víz fontosságáról. A manapság már elvárt interaktív attrakcióknak köszönhetően a látogatók több mint ötszáz faj mintegy ötezer képviselőjéhez kerülhetnek sokszor érinthető közelségbe. A torontóiak legújabb büszkesége az a két panda, akiket tíz évre kaptak kölcsön Kínától. Ők napi húsz kiló bambuszt rágnak el, fejenként.

Az állatkert élen jár a veszélyeztetett feketelábú görények (Mustela nigripes) állományának felhízlalásában: Az elmúlt években több mint százharminc állatot engedtek szabadon természetes élőhelyén. A 2008-as Békák Éve programhoz csatlakozva kutatókkal járult hozzá a kétéltűeket pusztító gombás fertőzések okainak kiderítésére. Még érdekesebb, hogy mivel a mobiltelefonok gyártásához szükséges ritka fémek bányászata az állatok lakóhelyeit pusztítja, így a Torontói Állatkert új készülékek vásárlása helyett régi telefonok újrahasznosítását támogatja, sőt, Kanadában ők számítanak a környezettudatos mobilok elterjedéséért küzdő mozgalom élharcosainak.

A sztárgyár: Berlini Állatkert

Berlin eredeti állatkertje (nem keverendő az 1955–ben, Kelet-Berlinben létesült Tierparkkal) 1844. augusztus elsején nyitotta meg kapuit, miután IV. Frigyes porosz király a városközponttól jó messze ugyan, de engedélyezte az építkezést. Az első állatok pont az apja, III. Frigyes udvari gyűjteményéből érkeztek, melyet az új király nem akart a kastély környékén látni. 1913-ban nyílt meg a három emelet magas akváriumház, amelyet a híres ornitológus, Dr. Oskar Heinroth tervezett. Ebben ma több mint kilencezer állat él, míg az állatkert összlakossága majdnem tizennyolcezer példányra tehető.

Ez persze semmi a látogatók számához képest: a Berlini Állatkertre évente nagyjából hárommillióan kíváncsiak. Köszönhető ez többek között a nyilvános etetések sikerének, és persze az olyan sztároknak, mint a tavaly elpusztult jegesmedve, Knut, akinek azóta már bronzszobrot is állítottak, és Bao Bao, aki szintén két hónapja mondott le a legöregebb fogságban élő panda címéről. Körbenézve már nehéz elhinni, hogy a második világháború alatt az egyik utolsó náci erődítmény volt, melyet így nemcsak a szövetséges bombázások, de a Vörös Hadsereg lövegei is pusztítottak; a háromezer állatból mindössze kilencvenegy élte túl. Ma a Tierparkkal közösen dolgozva Európa talán legjobb állatkertje.

A legszabadabb: Szingapúri Állatkert

Szingapúr huszonnyolc hektáros büszkesége a felső Seletar-víztározó mellé, egy erdős területre épült három év alatt. 1973-ban adták át, és abban különbözött egy szokásos állatkerttől, hogy már a kezdetektől fogva a vendégek és az állatok közötti legközvetlenebb kapcsolat létrehozása volt az elsődleges célkitűzés. Ezt a koncepciót 1977-ben emelte új szintre Dr. Francine Neago francia főemlőskutató, amikor fél évre az orangutánok ketrecébe költözött, tizenkilencedik lakónak. A Szingapúri Állatkert mára elérte, hogy teljesen nélkülözni tudja a ketreceket: száraz és vizesárkokkal, valamint üvegfalakkal tartja kordában a bentlakókat.

Több mint háromszáz faj látható ilyen közelről, nem csoda, hogy a különböző etetések számítanak a látogatók kedvencének. Természetesen a védett fajok megmentésén is sokan dolgoznak: csak 2010-ben száznegyvennyolc állat született bent. Bár maga az állatkert nem nőtt az évek során, a mellette lévő negyven hektáros területen éjszakai szafari nyílt, bővítve a szingapúri programok sorát. Ha pedig valakit kifárasztott a sok látnivaló, a víztározón hajótúra várja a pihenni vágyókat.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: Télen is vízben – Az ország legjobb fürdői

(A képeket az állatkertek Facebook-oldalairól vettük.)