Pisai ferde torony, Olaszország

Igen, tényleg ferde már nyolcszáz éve, de azért nem kéne folyton pacsira várakozó kézzel tolni előtte a levegőt idiótán vigyorogva a kamerába, mintha először készülne a világtörténelemben ilyen kép. Ha maga a torony szép is és történeti értékéből adódóan nem elhanyagolható épület (habár valószínűleg senkit nem érdekelne ennyire, ha nem süppedt volna aszimmetrikusan a földbe), mégis, az unásnál is jobban elcsépelt toronytoló meg nadrágkihúzós, fallikus fotókon kívül nem sok mindent lehet a pisai ferdületnél csinálni. Legfeljebb szívatni a fényképezkedőket.

Times Square, New York

Mennyire lehet érdekes és eredeti egy hely, amely hatalmas és színes neonfényei és jumbotronjai miatt híres? 2004-ben mentesítették a forgalomtól, azóta autók helyett turistahordákkal van tele, akik láthatóan boldogok, hogy részei lehetnek a világ legnagyobb és legízléstelenebb 3D-s reklámblokkjának. A Times Square józan ésszel megmagyarázhatatlan módon évi közel negyvenmillió turistát vonz, amivel a világ egyik legkeresettebb turistacélpontjának számít.

Csak jobb helyeket tudunk New Yorkban, de tényleg, nem véletlen, hogy a helyiek rosszul vannak tőle, és ha nem muszáj, nem teszik be oda a lábukat. A nagy csillogás alatt láttunk papírzacskóból iddogáló hajléktalant is, aki vészhelyzetben a tömegtől nem zavartatva hányta tele az utcai szemetest. Erős kontraszt, de valószínűleg nem történik meg mindennap.

Diadalív, Párizs

A Champs-Élysées végigrablása közben az ember akaratlanul is ezt a hatalmas, Lego-lábnak is  tökéletes győzedelmi emlékművet nézi. Messziről. Mert már a Charles de Gaulle–Étoile tér sarkán egyértelmű, hogy a hat–nyolc–nyolc és fél sávos körforgalmat nem töri meg egy átkelő sem. Mivel a vérfagyasztóan francia autókáoszon lehetetlen átjutni, ezért a föld alá kell mennünk az ívélményért. Miközben a három metró és egy RER vonal minimáltechnójának ritmusára eltévedünk és egy vinnyogó elemes botladozó műanyag kiskutyákat áruló arabtól megkérdezzük, merre is kell menni – rossz döntés –, és mélyen magunkba szívjuk a kiürítetlen kukákból áradó hatfogásos vacsora szagát, akkor már várunk valami nagyon tuti dolgot.

Ami nincs, mivel a Diadalívben az egyetlen izgalmas dolog, hogy a tetejéről belátod Párizst, meg a gondolat, hogy egyszer átment a lába között Napóleon: az autókkal körbedudált hangzavarban a színtelen kőmonstrum közelről elég hervasztó látvány.

Tiltott Város, Peking

Az év bármely szakában megközelítőleg tízkrillió kínai áll sorban előtte. Aztán a tömeg lassan belézeng az első kapun (Mao képmása alatt – képzeljük el ugyanezt a budai várral és rajta Rákosi portréjával), a második kapun, a harmadikon, izgatottan várva, vajon mi lesz ott a nagy szám, és észrevétlenül már eggyel több kapu maradt el a háttérben, és már ki is értünk a városból. Kimaradt valami? Ja, igen: az ízléstelenség netovábbjaként volt már ott McDonald's és Starbucks, de azok legalább már eltűntek.

Fehér Ház, Washington

A Fehér Ház... csak egy ház. Oké, elég nagy, meg már számtalanszor támadták meg mutánsok a moziképernyőn, és fontos döntéseket hoznak benne. De akkor is csak egy ház, amin nincs semmi érdekes. Sőt, ezt a semmi érdekeset is csak vaskerítés mögül csodálhatod, amíg már végleg elunod, hogy nem vigyorog ki az egyik ablakból Obama. Természetesen szervezett csoportok tagjaként belülről is meg lehet nézni egyes részeit, de az sem túl izgalmas.

Uluru sziklák, Ausztrália

Ayers Rock néven is ismert az ausztráliai sziklaképződmény, de hogy minek, azt nem tudjuk. Az ausztrál őslakosok szent helyként tisztelték és rajzolgattak is rá – végül is lehet, hogy a környező kietlenséghez képest az Uluru legalább magasan fekvő kopársága némi izgalmat csempészett az aboriginálok életébe. Klasszikus egydimenziós látványosság – igaz, annak remek –, ami rövid ideig értékelhető, de ezért a kontinens közepéig elutazni, majd vissza...

Loch Ness, Skócia

Körülbelül tíz hosszú másodperc után le fog esni, hogy nem, nem te leszel az a híres ember, aki először lencsevégre kapja a tó híres állatkáját. Úgyhogy mi marad? Egy üres tó, aminél mondjuk százszor szebbeket is lehet találni Skóciában. Vegyél egy nessie-s kulcstartót a felejthetetlen élmény emlékére, tedd rá szépen a kocsikulcsodra, és már haza is vezethetsz.

Császári palota, Tokió

Gyakorlatilag a Fehér Házat kapjuk pepitában, két kunkorodó fedélszékkel. A washingtoni székház japán verziójáért túl sokat kell sorban állni és még túrázni is – a végeredmény pedig néhány mohás pad, egy hosszú kőfal, egy unalmas park és egy olyan jellegtelen épület, aminél bármelyik japán faluban találunk szebbet.

Walk of Fame, Hollywood

Ne számíts semmi glamourra ezen az utcán, inkább csak fényképezővel a járdára mutató emberek tömegére, meg egy hidegrázósan rózsaszín Mickey egérre, amint kiugrik valamelyik sarok mögül. Nem, nem fogod Angelina Jolie-t hálóingben látni, se semmilyen hírességet, csak néhány kéregető hajléktalant vagy mocsok hamisan játszó utcazenészt.

Lenin-mauzóleum, Moszkva

Nem kell sokat várni attól, hogy az ember egy halott fickóra mered, de ha már egyszer ezt teszi, azért örülne, ha látna is valamit belőle. Ehelyett egy kis piramison kell keresztülmenni a leglazább biztonsági őrök között – a túra itt éri el izgalmának tetőpontját, hogy vajon egy véletlen köhintésért bevágnak-e egy fényes fekete Csajkába –, hogy a végén egy álviaszbábut csodálhass, ami csak a legnagyobb jóindulattal hasonlít arra a Lenin nevű fickóra, akiért odamentél.

(Fotók: Buzzfeed.com)