Ilyen és még ennél sokkal hátborzongatóbb legendák szólnak a középkori településről, Dargavsról.

A középkori Dargavs városa Oroszország déli részén található, a mára romos épületegyüttessé váló település egykor az oszét Tagauria tartomány központja volt. A grúz határ közelében fekvő Dargavs lényegében egy temetőváros, ami még önmagában annyira nem volna szokatlan, sok, ma már virágzó város épült anno temetőre, mint például Párizs is.

Dargavs mérete az igazán nyugtalanító, a településen ugyanis nem kevesebb mint 10 ezer ember maradványa található.

Ez a szám nem volna nagy, ha egy metropoliszról beszélnénk, csakhogy az egykori oszét központ környékén nincs igzán nagy város. Dragavst emellett még sok rejtély övezi, a régészek egyelőre nem tudták teljesen feltárni a környék történetét, például azt sem tudják, hogy pontosan mikor épülhetett fel.

Az világos, hogy a területet a 16. század óta temetkezési helyként használták, de hogy miért pont itt alakítottak ki egy ekkora központot, azt nem sikerült megfejteni.

Két elmélet is létezik Dargavs eredetét illetően:

  • az egyik szerint a mongol-tatár invázió miatt túl kevés hely volt a halottaknak, ezért a Kaukázus völgyében élő helyiek föld fölötti kriptákat kezdtek kialakítani.
  • a másik elmélet szerint a várost az indiai-iráni hagyományok szerint hozták létre szarmata vándorok, akik Oroszország déli részén telepedtek le. Ez a népcsoport annyira tisztelte a földet, hogy a halottaikat ezért a föld fölé temették.

Dargavs egy híján 100 darab kriptából áll, a kriptákon mindössze egyetlen ablak van. A kriptákban található holttestek rendkívül jó állapotban maradtak meg, a Sokszínű vidék a BBC-re hivatkozva azt írja, hogy a maradányok csontjain még a hús is rajta van.

Fotó: Google Earth

Dargavsban áll egy őrtorony is, ami a szóbeszéd szerint a lelkek őrzésére szolgált.

A történészek szerint a halálváros komoly szerepet játszott a pestisjárvány idején is. Fennmaradt emlékek szerint a fertőzött lakosok a Dargavs-kriptákban alakítottak ki karaténokat, ahol aztán ott várják a halált. Hogy megakadályozzák a kór terjedését, olykor egész családok és szomszédságok kerültek karanténba. A karantén alatt azok is elkapták a pestist, aki addig nem voltak betegek.

A helyiek megpróbáltak mindent megtenni azért, hogy a karanténba került emberek méltósággal mehessenek el, táplálékot hordtak nekik, amíg meg nem haltak.

Szintén rejtély Dargavs kapcsán, hogy miért voltak a kriptákban egyes halottak csónakban eltemetve. A környéken nincsenek olyan folyók, amik hajózásra alkalmasak volnának. A régészek szerint az ókorban a helyiek azt gondolták, hogy a mennybe jutáshoz egy folyón kell átkelni, ezért csónakra emlékeztető koporsókat készítettek a halottaknak, amikhez még evezőket is csatoltak.

A helyiek nem szeretik túlzottan a környéket, leginkább a babonák miatt, a turisták sem igazán látogatják, mivel távol van mindentől és eléggé eldugott.

Ez is érdekelhet:

Egy gigantikus hibridet emeltek ki a vízből Tokajnál

Se nem ponty, se nem kárász, akkor mi?

Most vakcinaútlevél nélkül megnézheted a Fülöp-szigeteket

Igen, sajnos csak fotókon, de így is csábító.

És ezt olvastad már?
Nógrádból ilyen festői látványt nyújt a Magas-Tátra