Ilyen és még ennél sokkal hátborzongatóbb legendák szólnak a középkori településről, Dargavsról.

A középkori Dargavs városa Oroszország déli részén található, a mára romos épületegyüttessé váló település egykor az oszét Tagauria tartomány központja volt. A grúz határ közelében fekvő Dargavs lényegében egy temetőváros, ami még önmagában annyira nem volna szokatlan, sok, ma már virágzó város épült anno temetőre, mint például Párizs is.

Ez a szám nem volna nagy, ha egy metropoliszról beszélnénk, csakhogy az egykori oszét központ környékén nincs igzán nagy város. Dragavst emellett még sok rejtély övezi, a régészek egyelőre nem tudták teljesen feltárni a környék történetét, például azt sem tudják, hogy pontosan mikor épülhetett fel.

Az világos, hogy a területet a 16. század óta temetkezési helyként használták, de hogy miért pont itt alakítottak ki egy ekkora központot, azt nem sikerült megfejteni.

Két elmélet is létezik Dargavs eredetét illetően:

  • az egyik szerint a mongol-tatár invázió miatt túl kevés hely volt a halottaknak, ezért a Kaukázus völgyében élő helyiek föld fölötti kriptákat kezdtek kialakítani.
  • a másik elmélet szerint a várost az indiai-iráni hagyományok szerint hozták létre szarmata vándorok, akik Oroszország déli részén telepedtek le. Ez a népcsoport annyira tisztelte a földet, hogy a halottaikat ezért a föld fölé temették.

Dargavs egy híján 100 darab kriptából áll, a kriptákon mindössze egyetlen ablak van. A kriptákban található holttestek rendkívül jó állapotban maradtak meg, a Sokszínű vidék a BBC-re hivatkozva azt írja, hogy a maradányok csontjain még a hús is rajta van.

Fotó: Google Earth

A történészek szerint a halálváros komoly szerepet játszott a pestisjárvány idején is. Fennmaradt emlékek szerint a fertőzött lakosok a Dargavs-kriptákban alakítottak ki karaténokat, ahol aztán ott várják a halált. Hogy megakadályozzák a kór terjedését, olykor egész családok és szomszédságok kerültek karanténba. A karantén alatt azok is elkapták a pestist, aki addig nem voltak betegek.

Szintén rejtély Dargavs kapcsán, hogy miért voltak a kriptákban egyes halottak csónakban eltemetve. A környéken nincsenek olyan folyók, amik hajózásra alkalmasak volnának. A régészek szerint az ókorban a helyiek azt gondolták, hogy a mennybe jutáshoz egy folyón kell átkelni, ezért csónakra emlékeztető koporsókat készítettek a halottaknak, amikhez még evezőket is csatoltak.

Ez is érdekelhet:

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.