Válni akarok, most azonnal!

Egy évvel ezelőtt, a járvány derekán sokan elkezdtek új hobbik iránt érdeklődni, ami persze nem meglepetés, tekintve, hogy 2020-ban minden eddiginél több időt töltöttünk otthon, a négy fal között. A koronavírus az életünk csaknem minden területét átalakította: a tavalyi év bővelkedett szörnyű, sőt pokoli eseményekben, de olykor érdekes, új lehetőségeket is kínált.

Rengetegen elkezdtek nyelveket tanulni, online főzőtanfolyamokon részt venni, vagy zenélni azon a hangszeren, ami évek óta porosodott a sarokban.

Én is választottam magamnak egy új hobbit, az elsőre nyugtalanítóan hangzó késezést. Kontextus nélkül ez a kifejezés nem túl bizalomgerjesztő, de semmi pánik, a késekkel és az EDC-cuccokkal foglalkozó emberek általában nyugodt, kifejezetten békés arcok.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@sharp_things_and_cigars által megosztott bejegyzés

Bicskások

A késes vagy más néven EDC-kultúrával kapcsolatban (az Every Day Carry kifejezés egyébként a kések mellett mindenféle praktikus használati tárgyat jelöl, például karórákat, különböző multifunkciós eszközöket vagy épp kulcstartókat) a közvélemény megítélése elég vegyes. Sokan azt gondolják, hogy azok az emberek, akik naphosszat képeseket késeket keresgélni az interneten, alapvetően agresszívak, pedig valójában ez nem is állhatna távolabb a valóságtól. A félelem vagy rossz érzések oka az, hogy a késekhez meg úgy egyáltalán a vágóeszközökhöz mindig is tartoztak negatív konnotációk. Ezeket az eszközöket elsősorban arra használjuk, hogy könnyebbé tegyék az életünket: vágunk, szeletelünk, gyümölcsöt hámozunk, csomagot bontunk velük, de ezek mellett arra is alkalmasak, hogy kárt tegyünk velük magunkban vagy másokban. Nem véletlen, hogy a legtöbb országnak jogszabályai vannak arra vonatkozóan, hogy maximum milyen hosszú lehet a magunknál hordott kés vagy bicska pengéje, vagy hogy milyen nyitási mechanizmussal működhet.

Az EDC-közösséggel szembeni negatív előítéletet az is táplálja, hogy sok ember mindennapos szettjéhez hozzátartoznak a különböző lőfegyverek is.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Royal Moose (@the_royal_moose) által megosztott bejegyzés

Ez elsősorban az Egyesült Államokra jellemző, ahol a fegyveres közösség és az említett EDC-s társaság sokszor egy kalap alá tartozik. Abba nem itt és nem most fogok belemenni, szerintem rendben van-e, hogy sokan a mindennapi szettjük részeként éles lőfegyvert hordanak maguknál, azt viszont általánosságban el lehet mondani, hogy akik szeretik a késeket és órákon keresztül képesek kutakodni, hogy rátaláljanak egy ritka ötvözetből készült pengére, azok általában tényleg csak magukért a tárgyakért rajonganak, nem azt várják, hogy végre konfliktusos helyzetben használhassák is azokat.

Él, korrózió, keménység

Sokan azt gondolják, hogy a késes szubkultúra tök egyszerű, de ezzel szemben az a helyzet, hogy nagyon észnél kell lenni, ha jól akarunk kést választani, mivel borzalmasan mellé lehet fogni egy-egy modellel. A legfontosabb dolog, hogy tudjuk, mire akarjuk használni a késünket, vagy hogy egyáltalán milyen körülmények között fogjuk használni. Beszéljünk például a pengékről.

A kés egyik legfontosabb eleme a penge, amiből nem párféle létezik, hanem konkrétan több tucatnyi.

Arról már nem is beszélve, hogy még a péngék ötvözete között is hatalmas különbségek vannak többek között az eltérő utókezelések okán. Ha fontos nekünk, hogy a késünk ellenálljon a korróziónak, akkor japán H1-es acélból készült pengéket kell keresnünk, akkor viszont már nem ez a legjobb választás, ha az éltartás számunka legfontosabb szempont, a H1-es ötvözet ezen a téren majdnem sereghajtónak számít. És akkor a keménységről vagy az élezhetőségről még egy szót sem ejtettünk. Szerencsére az interneten rengeteg jó ezzel kapcsolatos tartalom van, ez a cikk például nagyon hosszan, szinte az összes anyagot részletesen bemutatja.

Sok egyszerűbb, könnyebben fogyasztható ajánló is létezik, a YouTube például tele van jobbnál jobb, közérthető gyűjtéssel.

Én és a karambit

Amikor egy éve elkezdtem kések iránt érdeklődni, én is átrágtam magam a fent sorolt tartalmakon, majd ezután választottam egy kést, ami a fenti ajánlások közül nagyjából az egyiknek sem felel meg. Vettem magamnak egy legnagyobb jóindulattal is csak belépő kategóriásnak számító karambitot, amivel lényegében elkövettem a kezdő késesek legeslegnagyobb hibáját.

A karambit a mindennapi kések tökéletes ellentéte, ez a fajta kés soha nem volt arra hivatott, hogy mindennapi feladatokat lássanak el vele, ellenben speciális helyzetekben nagyon hatékonyan lehet használni.

A karambit egy indonéz eredetű harci eszköz, aminek a kialakítása szándékosan egy karmot imitál. A pengéje nem egyenes, ami szeletelésre például tökéletesen alkalmatlanná teszi, megfelelő technikával viszont súlyos sérüléseket lehet vele okozni. Az első feljegyzések szerint ezt a fegyvert a minangkabau népcsoport használta, de végül egész Délkelet-Ázsiában elterjedtté vált. A karambit nemcsak harcászati célokra szolgált, hanem a mezőgazdaságban is alkalmazták: többnyire gyökerek faragására, cséplésre és kisebb vágási munkálatokra.

A karambit kulturális örökségét tekintve is egybeforr az indonéz parasztság történetével, ez a kés lett a fellázadó földművesek egyik ikonikus fegyvere. A karambit a kialakításának köszönhetően leginkább közelharc során hatékony, a viselője többnyire már csak akkor kapta elő, ha a többi fegyvere használhatatlanná vált. Jelenleg a filippínó harcművészetekben alkalmazzák a legtöbbször ezeket a késeket, de egy ideig használták még az amerikai hadseregben is.

A tradicionális karambitok lényegesen máshogy néztek ki, mint a mai, modern verziók. Az eredeti nem kinyithatós volt, hanem tokban tartották, a penge mérete pedig tájegységenként vagy népcsoportonként változott.

 

Érdekesség, hogy léteznek úgynevezett reverse, vagyis fordított karambitok, amelyeknél a penge a másik irányba kunkorodik, de vannak olyan variánsok is, amelyeknél két gyűrű is van a markolaton.

Counter Strike

A karambitok népszerűsége talán a Counter Strike (CS) lövöldözős játék miatt ugrott meg leginkább, az egyik legjobb kés volt a játékban, a legkirályabb animációval.

A CS-ben látható mozdulatok nagy része élethű, a karambitokat ugyanis tényleg gyors, horogszerű mozdulatokkal érdemes használni. A hajlított penge miatt egyenes szúrásokra, döfésekre nem alkalmas, remekül elfér viszont a kézben, és ökölharc közben fontos kiegészítő lehet. Három alapvető fogást (gripet) alkalmaznak: a hagyományost, a hammert és az extendedet. Ezek így jönnek sorrendben:

A három közül az igazán érdekes az extended, ami (ahogy a neve is jelzi) a hagyományos fogásnak a kiterjesztett állása. Bár elsőre ez a fogás nem tűnik túl stabilnak, de szorult helyzetben nagyon sokat segíthet. Ezt a gripet a hagyományos állásból forgatják ki akkor, amikor a késes kéz mozgása korlátozottá válik. Ilyen klasszikus eset, amikor hátulról támadnak, és nem érjük el a támadónkat. Ilyenkor, ha extended gripre váltunk, könnyedén megsebesíthetjük az ellenséget, nagyjából úgy, mint amikor a skorpiók a farkukkal lecsapnak. Hogy miért érdemes még forgatni a karambitot, azt itt jól elmagyarázzák:

Összegzés

A karambit egy érdekes kés, első vagy egyetlen késnek viszont nem ajánlható. Nem praktikus a mindennapokban, ráadásul még veszélyes is lehet. Ha valaki mindenképp szeretné megtanulni a forgatását, előbb vegyen egy életlen gyakorlómodellt, hogy ne járjon úgy, mint én, aki háromszor csúnyán megvágta magát dobálás közben.

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Ebben az űrhobbitfaluban készül a pezsgő a Somló hegy alatt