Így képesek vész esetén biztosítani a kolónia túlélését.
Az india hangyák képesek az agyukat és a és a petefészküket is felduzzasztani. Ezt akkor csinálják ösztönösen, amikor a királynő meghal és biztosítaniuk kell a kolónia túlélését. Így a kolóniának az átmeneti időszakban lesz egy úgynevezett álkirálynője.
Miután visszaállt minden a régi kerékvágásba és megvan az új királynő, az álkirálynő képes az agyát és a petefészkét visszazsugorítani.
A hangyáknál általában lárvaállapotban eldől, hogy dolgozók vagy királynők lesznek-e. Ha egy hangyát megfelelően táplálnak és megkapja a szükséges hormonokat, akkor jó eséllyel királynővé válik. Más esetben azonban terméketlen dolgozó lesz, megfosztva a feljebbjutás lehetőségétől, kivéve ha a Harpegnathos saltator fajba születik.
Nekik megvan az a képességük, hogy teljesen átformálják magukat felnőttkorban
mondta Clint Penick, a Kennesaw-i Állami Egyetem munkatársa, aki az említett fajt vizsgáló kutatás egyik társszerzője volt.
A királynő elpusztulása általában a kolónia vesztét jelenti, ám a Harpegnathos saltator kolóniái funkcionálisan halhatatlanok. Mindössze néhány órával a királynő halálát követően "rituális összecsapások" kezdődnek a dolgozók között. Az egy hónapig is elhúzódó viadalokból azok a dolgozók kerülnek ki győztesen, amelyek képesek párbajozni és közben aktiválni a petefészküket.
Ezek az álkirálynők - egy 100 fős kolóniában általában 5-10 van belőlük -, elkezdik termelni azt a feromont, amellyel ráveszik társaikat, hogy uralkodóknak kijáró módon kezeljék őket. Ezek a reprodukcióra képessé vált dolgozók végül párosodnak társaikkal, meghosszabbítva a kolónia életét.
A pszeudokirálynők várható élettartama hat hónapról akár öt évre is meghosszabbodhat. A petefészkük ötszörösére duzzad, megtöltve az egész potrohot, az agyuk pedig 20-25 százalékkal zsugorodik, ami a kutatók szerint azt a célt szolgálja, hogy a korlátozott erőforrásokat a petetermelésre fordítsák.
Penick és kollégái tanulmányukban rákényszerítettek álkirálynőket arra, hogy visszaváltozzanak eredeti állapotukba, azt vizsgálva, hogy a fiziológiai és viselkedésbeli változások visszafordíthatók-e. A kutatók 30 kolóniában megjelöltek két-két álkirálynőt. Az egyiket 3-4 hétre egy műanyagdobozba helyezték és periodikusan etették, a másikat a fészekben hagyták.
Úgy feltételezték, hogy a társas interakció és gondoskodás hiánya miatt az elkülönített álkirálynő visszaváltozik dolgozóvá, amikor visszakerül a fészekbe. Egy-két napon belül az érintett álkirálynők már nem termeltek petéket és néhány hét leforgása alatt újra dolgozói viselkedést mutattak. A rovarok boncolása megerősítette, hogy belső szerveik visszaalakultak eredeti állapotukba.
MTI; kiemelt kép: Getty Images