Ammántól Petrán át Wadi Mujibig bejártuk földön, vízen és tevén Jordániát. Elmondjuk, mi volt egyhetes utunk alatt az a hét dolog, amit imádtunk és amin egészen nagyot néztünk.

Ammán: Fehér házak, tematikus utcák, közlekedési lámpa zéró

Világos mészkőházai miatt Jordánia fővárosát a fehér városnak is hívják és valóban: az egész város gyönyörű, elefántcsont-porosfehér színű, a látvány pedig nagyon megejtő egy-egy magaslati pontról.

Autóval és gyalog is közlekedni a hárommilliós Ammánban eléggé a bátrak sportja: míg az autósokat a sávtalan körforgalmak és a folyamatosan előzgetők tartják vagy folyamatosan dugóban vagy (nekünk) balesetveszélyes(nek tűnő) forgalmi helyzetekben, addig a gyalogosok kábé csak Allahhoz imádkozhatnak, hogy sértetlenül átrohanjanak egy-egy úton, annyira nincs sehol egy lámpa vagy átkelő (és lassító autó).

Ammán nagyon izgalmas város: a népszerű utcákon éjfél-éjjel egy-kettőig nyüzsög az élet, minden bolt nyitva tart az éjszakai órákban.

A fővárosban egészen furcsa, úgymond full tematikus utcák alakultak ki, ahol kifejezetten egy-egy dologra szakosodtak a boltok:

van például kisállatkereskedés utca, ahol csak és kizárólag kisállatkereskedések vannak, egy másik utca csakis öltönyöket átul, egy harmadikban kizárólag használt bútorokat és tárgyakat lehet kapni.

Idegenvezetőnk szerint ez egyrészt jó a kereskedőknek, mert az emberek kifejezetten egy adott dologért mennek egy utcába, amit ott találnak meg, de természetesen óriási a verseny a körülbelül egy az egyben ugyanazt kínáló boltok tömkelege között.

Wadi Mujib: Kanyon a sivatagban

A Holt-tengerbe folyó Wadi Mujib folyó Jordánia méltánytalanul alig ismert természeti kincse, ami valami egészen elképesztő élményt tartogat.

Egy kanyonról van szó, ahol a szikrázóan gyönyörű folyóban lehet túrázni: a folyó egyszer a bokádig, majd a nyakadig ér;

vízeséseken és emelkedőkön haladsz rajta kötelekbe kapaszkodva az óriási sziklahasadékok közt és egészen úgy érzed magad, mintha az Ezüst tó kincsében lennél vadnyugati statiszta.

Hihetetlenül gyönyörű, izgalmas és feltöltő háromórás élmény, amit kötelező megcsinálni, ha Jordániában jársz.

Akaba: Közeli határok, magyarul beszélő piacosok

Jordánia egyik legfontosabb városa Ammán után Akaba, mely az ország egyetlen tengeri kikötőjével is rendelkezik a Vörös-tengeren. Akabát több szempontból se hagyjuk ki, ha Jordániába megyünk: innen indulnak a Vörös-tengerre csodás hajók, melyekről bámulatos korallnézegetésekre mehetünk, de maga a város is remek olcsó piacaival, ahol minden boltos megkínál egy pohárka finom beduin feketeteával.

És az ilyen elrejtett kis soukh-okban például belefuthat az ember olyan arabokba, akik egyszer csak olyanokat mondanak, hogy “Úristen magyarok”, “Ria-ria-Hungária” vagy csak egy helyi ősi hangszeren eljátszák az “Az a szép”-et. Nem kicsit nyílt kerekre a szemünk.

Akabában egyébként szintén nagyot nézel, mennyire közel van minden: konkrétan a város meghosszabbításának tűnik Izrael, szinte nem is látszik a határvonal a két ország között. Mellette pedig már Egyiptom vonalait látja az ember, ahová szintén könnyen át lehet hajózni.

Kis-Petra és Petra: Életed Instagram-képe és a borravalózás művészete

Petra romvárosát a Kincstárral és a többi, egészen elbűvölő látnivalóval természetesen bűn lenne kihagyni, viszont két dolgot érdemes észben tartani. Egyrészt ne érkezzünk a reggeli nyitáskor, mert óriási a tömeg és körülbelül élvezhetetlen a látvány, másrészt pedig ne higgyünk az ingyenesnek mondott szolgáltatásoknak.

Ilyen például a “jegy ára tartalmazza” lovaglás vagy tevegelés a bejárattól a Kincstárig, ami valóban ingyenes, viszont legalább öt Jordán dínárt (ez kb. 7-8 euró) kell jattolni érte. Ugyanilyenek az ingyen ajánlkozó “felkísérlek a legszebb pontig” emberek, ami szintén hasonló árban van a végén. Szóval ha ilyen szolgáltatásokat vennél igénybe, akkor minden esetben érdemes a legelején megegyezni az árban, hogy ne a végén érjen egy kellemetlen meglepetés.

Holt-tengeri mélypont

A Holt-tenger akkor is meglepi az embert, ha igazából tudja, mire számítson, mert a nap végén nem lehet elképzelni sem ezt a furcsa és gyönyörű élményt, amit ez a hely nyújt. Egyrészt itt található a világ legmélyebb pontja: a Jordán-árok 420 méterrel a tengerszint alatt található, az ember érzi is, ahogy pattog a füle a szintkülönbségtől, valamint konkrétan a műanyag palackok is meghajolnak a váltástól.

Ezen felül pedig maga a tenger egy ijesztő és lenyűgöző csoda. Semmi nem él benne, hajók sem szelik keresztül (mert a só megenné), csupán lebegni lehet rajta. Ez az élmény pedig semmihez sem hasonlít: az óceánokhoz képest nyolcszoros sókoncentrációban az ember úgy lebeg a vízen mint egy jancsibaba:

ha jön egy kis hullám, az ember tehetetlenül a hátáról a hasára fordul; ha le akarja tenni a víz aljára a lábát, komolyan taposnia kell az ellenálló sórétegen át; ha pedig a szánk sarkára megy akár egy csepp is a vízből, percekig úgy érezzük, mintha egy fogorvosi érzéstelenítés zsibbasztott volna le.

Kereszténység és alkohol

Jordániában meglepően keveredik rengeteg minden. Az ország majdnem egésze muszlim, viszont van egy hét-nyolc százaléknyi keresztény réteg, akik abszolút békésen élnek együtt az ország többi lakójával.

Ők, és a turisták azok, akik miatt lehet alkoholt kapni az országban: az alkoholt vagy szeszesital-boltokban vagy hotelekben szerezhetjük be, utóbbiakban még happy hour alatt is elképesztően túlárazva (lásd: kb. 3500 forint egy pohár sör akcióban). Egyébként szeszesital-boltban érdemes venni pár helyi különlegességet:

a Nébó-hegyen készült vörösbor például egészen káprázatos, de egy meglepően profi helyi sörfőzde pompás kisüzemi söröket is gyárt IPA-kkal, APA-kkal és Belgian Ale-ekkel.

Szabadság is meg nem is

A jordánok egészen vendégszerető nép, akik nagyon szívesen látnak mindenkit, függetlenül attól, honnan jöttél, hogyan öltözöl vagy mi a vallásod. Igazából európai ruházatban érkező nőként inkább csak azt érzi az ember, ha valamit egyáltalán, hogy kicsit átnéznek rajta, de fenyegető hangulatot soha, semmi esetben.

A jordánok minden boltban megkínálnak egy csésze teával és ez egyáltalán nem kötelez rá, hogy vegyél is náluk valamit, rengeteget humorizálnak, és elképesztően érdeklődőek azzal kapcsolatban, honnan valósi vagy.

A nők helyzete elég különleges: közel sem olyan szigorú mint mondjuk Szaúd-Arábia, de nem is olyan szabad, mint egy kontinenssel balra. A hidzsáb hordása nem kötelező és ezt tapasztaltuk is, valamint gyakran láttunk nőket vezetni is és sokféle munkakört szintén betölthetnek a továbbtanuló, diplomás nők. Viszont a társadalom alapja ugyebár az iszlám, patriarchális berendezkedés, ami azért még mindezen “szabadságjogok” közepette is érezhető.

De az emberek borzasztóan nyitottak és kedvesek az idegenekkel. Belefutottunk egyik este egy esküvőbe, ahol azonnal beállítottak a kör közepére táncolni, a nők pedig hívtak, hogy még menjek velük tovább bulizni (abszolút alkoholmentes buliról van szó természetesen), a férfiak pedig mind fotózkodni akartak a nyugati nővel, aki oda keveredett. Elképesztően kedves, vidám, befogadó és jó hangulatban keveredtek a kultúrák és ez egész Jordániára jellemző, nagyon pozitív meglepés volt.

Úgyhogy szerintünk az életben egyszer mindenképp érdemes megnézni Jordániát, mert elképesztően sok kellemes, izgalmas és érdekes meglepetést tartogat még ezen a hét dolgon kívül is!

(Fotók: Getty)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Van egy sziget, amit félévente más országhoz csatolnak

Ötezer forintért sétálhatsz át a Nemzeti Összetartozás Hídján

Foglalj szobát ezekben a különleges dizájnhotelekben!

További cikkeink a témában