Saját márkás, gazdaságos balzsam!
Egy új kutatás rávilágít arra, hogy az ókori Egyiptomban miként oldották meg a balzsamozást a kevésbé tehetősek.
A kutatók egy ausztráliai múzeum múmiájának CT-s vizsgálata után arra a megállapításra jutottak, hogy sokan, elsősorban a szegényebbek iszaphéjat használtak a drága balzsam helyett.
A Plos One tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a múmia rétegei között a testet festett iszaphéjjal borították be, amivel feltehetően a költséges bebalzsamozást másolták. A festett iszapkérget már 1999-ben felfedezték a múmia feltárásakor, de csak most, a fejlett CT-technológiának köszönhetően tudták pontosan elemezni a réteget.
A festett iszapkéreggel az egész testet beborították, a fejet fehérre, az arcot vörösre színezték. A tanulmány azt is megállapította, hogy a sydney-i Chau Chak Wing Múzeumban található múmia feltehetően egy nő testét rejti aki 26 és 35 éves kora között halt meg Kr. e. 1200. és 1113. között.
A tanulmány szerint egyelőre ez az egyetlen olyan múmia, amelyen ilyen iszaphéjat fedeztek fel.
Ugyanakkor az egyiptomi elithez tartozókat, a királyok testét alkalmanként gyantával borították be, ami hasonló eredménnyel járt.
A szegényebbek nehezebben juthattak hozzá a drága importált gyantához, különösen olyan mennyiségben, ami az egész test beborításához szükséges
írták a kutatók.
A tudósok szerint a temetési szertartásoknál olcsóbb, helyileg elérhető alternatívákat is használhattak az ókori Egyiptomban. Más múmiák erre irányuló vizsgálata megerősítheti ennek a gyakorlatnak az alkalmazását.
A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az iszapkéreg gyakorlati és vallási funkciót is betölthetett. Évtizedekkel a temetése után a múmiát sírrablók rongálhatták meg. A test újracsomagolásakor a balzsamozók iszapkérget használhattak, hogy összetartsák a testet. Az egyiptomi hiedelem szerint ugyanis a túlvilági élethez az egész testre szükség van.
MTI; kiemelt kép: Illusztráció/Getty Images