Hogyan nézett ki Nero forgó aranyháza, amit vízesések díszítettek belül? És milyen lehetett eredetileg a gízai nagy piramis? Látványos videó mutatja be ezeket a misztikus helyszíneket.

Ha legendás helyekre gondolunk, kapásból beugrik az ókori világ hét csodája, melyek közül egyedül a gízai nagy piramis maradt fenn máig is, míg a többit természeti katasztrófák, háborúk vagy egyszerűen az idő pusztították el. Ugyanakkor a hét helyszín földrajzilag egy szűk területet érintett csupán, ezért érdekes világszerte megnézni a hasonló történelmi helyszíneket – mint tette azt a Be Amazed csatorna.

A bő húszperces videóban több mint tíz helyszín szerepel, ezekből emelünk ki most hármat.

Machu Picchu

Az egykori inka város a 15. század közepétől bő száz éven át állt fenn, szó szerint is, az Andok hegyláncai között. Mivel kötőanyag nélkül, tökéletesen egymáshoz illeszkedőre csiszolt gránitkövekből épült fel, a páratlanul gazdag természeti környezetben – csak orchideafajból mintegy 300 van a Machu Picchu területén – az építmények az elmúlt évszázadok alatt szinte teljesen elsüllyedtek.

A 20. század elején a Yale Egyetem régésze, Hiram Bingham az utolsó inka fővárost, Vilcabambát kutatta, amikor egy helyi földműves mesélt neki egy „erdő mélyén lévő elhagyatott városról”, és hajlandó is volt odavezetni. Bingham meg is találta a romokat, majd éveken át rendszeresen visszatért – immár csapatostul – feltárni a helyszínt.

Noha a térképészeti és építészeti dokumentálás mellett feltártak 173 sírt, 555 kerámia, 220 bronz és réz eszközt (karkötőket, füldíszt, kést, fejszét), nem találtak semmilyen arany vagy ezüst eszközt, pedig az az inkáknál sűrűn jelen volt. Talán a korábbi felfedezők foszthatták ki a száz épületből álló, egykor ezerfős város romjait.

Machu Picchuról sok mindent nem tudunk, azt azonban igen, hogy nem azonos Vilcabambával, és hogy a város elnéptelenedését vélhetően járvány okozhatta, mert nincsenek erőszakos rombolásra utaló nyomok.

Domus Aurea

Nero egykori palotája, a Domus Aurea (aranyház) sem látható ma már – illetve igen, de csak alapvonásaiban idézi meg az egykori mesés épületet. Éppen ez a videó egyik fő látványossága: az aranyház számítógéppel modellezett rekonstrukciója.

A Colosseum a Nero palotájához tartozó tó helyén épült – Fotó: Unsplash

A palotát Nero a hírhedt i. sz. 64-es tűzvész után építtette, körülötte hatalmas parkok, ligetek, tavak terültek el, míg a Forum Romanumra nyíló bejárat előtt Nero 35 méter magas szobra állt. Odabent történelmi fényűzés zajlott: drágakövekkel és gyöngyházberakással díszített termekkel, az ebédlő elefántcsontból készült mennyezetével,

és a palota középpontjában az égbolt mozgását jelképező, kerek, állandóan forgó teremmel, amelyben vízesések zuhogtak alá.

Igen ám, de 68-ban, Nero öngyilkosságakor is befejezetlenül állt a palota, és bár egy ideig még folytatták az építkezést, Vespasianus végleg leállította a munkálatokat. A palota tavának feltöltése után épült meg a Colosseum, 100-ban egy tűzvész részlegesen elpusztította az épületet, majd amikor Traianus császár közfürdővé alakította át más részeit, azzal végleg megpecsételődött az aranyház sorsa. Amit sikerült feltárni a romokból, a mai napig is látogatható, és haloványan visszaidéz valamit a palota hajdani pompájából.

A Forum Romanum ma – Fotó: Unsplash

A gízai nagy piramis

Avagy Kheopsz-piramis. A legrégebbi és a legnagyobb az ókori világ hét csodája közül, és az egyetlen, ami fennmaradt. Nem elég, hogy a világ legnagyobb piramisa, de

röpke négyezer éven át a világ legmagasabb épülete is volt az eredetileg 147 méteres magasságával.

I. e. 2580–2530 között épült, mintegy 20 éven át, Hufu uralkodása kezdetétől, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza városa mellett.

A videó látványosan mutatja meg a piramidiont, vagyis a piramis tetején elhelyezett nagyméretű csúcsidomot, ami egészen más megjelenést kölcsönzött neki, mint ahogy ma ismerjük: az oldalai fehérek voltak, míg a piramidion eltérő színű, fényes borítást kapott.

Bónuszként a piramis építésének elméletét is bemutatja a videó, az mindenesetre tévhit, hogy rabszolgák építették volna őket: közmunkát végző parasztok voltak, akiknek a sírfeliratok alapján egyértelműen büszkeséget jelentett részt venni az építkezésben. A szakmunkákat jól fizetett szakemberek végezték – vagy éppen így rótták le az adójuk egy részét a fáraónak.

Mindjárom építményt látványosan mutatja be a videó, ugyanakkor mindenképp megéri végignézni az egészet, mert a további helyszínek között is akadnak lenyűgözőek.

(Fotók: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Megtalálhatták Cook kapitány legendás hajóját

Ausztrál régészek szerint megtalálták, az amerikaik ugyanakkor állítják, hogy ez közel sem biztos.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az Asus dobja piacra elsőként az AI-laptopok új generációját

Szaftos húsokért, bomba jó sörökért és lazán elegáns hangulatért ide kell beülnöd

Egyedi berendezéseivel együtt rohad 34 éve a világ egyik legnagyobb jéggyára

További cikkeink a témában
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hirdetés