A parktól nem messze végezték az első amerikai atombomba kísérleteket.
A White Sands Nemzeti Emlékhelyből White Sands Nemzeti Park lett, ezzel pedig megszületett az USA 62. nemzeti parkja. Az amerikai kongresszus december 11-én fogadta el a törvényjavaslatot, a törvényt pedig december 20-án írta alá az elnök, Donald Trump.
A Tularosa medencében található White Sands egyike a világ legpazarabb természeti csodáinak. A 712 négyzetkilométer területű parkban találhatók a világ legnagyobb gipszhomok dűnéi.
Gipsz kisokos
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A töményülő tengervíz elsőként kicsapódó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és kalcium is jelen van a környezetben: Magyarországon például Gánton (Vértes) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.
A White Sands 7-10 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amikor az Otero-tó elkezdett kiszáradni.
Mivel a területen állandó a szél, a dűnék évi 25-30 centimétert vándorolnak. Alattuk egy hatalmas víztábla működik, amely a park szakértői szerint amolyan ragasztóként működik és ezek tartják helyükön a dűnéket.
A 20. század elején több bánya is nyitott a területen, de nem sikerült hatékonyan működtetni ezeket, mivel a gipsz ára (szerencsére) alacsony volt. Ezek a lépések azonban ara sarkalltak sokakat, hogy megvédjék a dűnéket a hasonló kísérletektől. 1933-ban Herbert Hoover elnök nemzeti emlékhellyé nyilvánította White Sands-et, és ezzel a bányacégek elfelejthették.
Érdekes azonban, hogy innen nem messze működött a White Sands Rakétakísérleti Bázis, az Egyesült Államok Hadseregének legnagyobb lőtere és rakétakísérleti telepe. A bázis területén hajtották végre a Trinity tesztet, az első kísérleti atomrobbantást 1945. július 16-án.
A NASA a Space Shuttle pilóták elsődleges kiképző pályájaként is alkalmazta a végső megközelítések és leszállások gyakorlására Gulfstream II STA repülőgépekkel. A kifutópályákat nem aszfaltozták, mert a letömörített és lézerrel szintezett gipszsivatag tökéletesen utánozta az űrsiklóval való landolás körülményeit. Összesen egy alkalommal használta visszatérésre a Columbia űrrepülőgép az STS–3 tesztrepülés során 1982. március 30-án, az Edwards és Kennedy légibázisokon uralkodó rossz időjárási körülmények miatt.
Ez is érdekelhet: