A Szovjetunió vezetői gondoskodtak arról, hogy a távoli Spitzbergákon dolgozó bányászaik se érezzék egyedül magukat, ezért egy kultúrház mellett gyorsan felavatták Vlagyimir Iljics szobrát is.
Orosz bánya norvég földön
A bánya nevét a fölötte tornyosuló hegy piramis alakjáról kapta. 1910-ben hozták létre a svédek, majd 1927-ben a Svenska Stenkolsaktiebolaget Spetsbergen eladta a szovjet Arktyikugol (Арктикуголь) bányavállalatnak. Az oroszok 1946-ban kezdték építeni a kiszolgáló épületeket a bányához, amely 1956-ban nyílt meg. 1998-ig kilencmillió tonna szenet bányásztak ott, mígnem az Arktyikugol úgy döntött, hogy bezárja a bányát.
Hajón vagy hómobillal
Pyramidentől a legközelebbi lakott település több mint száz kilométerre található, így a szellemváros csak hajóval vagy hómobillal közelíthető meg. A romturizmus a világ egyik legészakibb településére is vonzza a kíváncsiakat, akik angol, orosz és norvég nyelvű vezetés között választhatnak.
Pyramiden nem teljesen lakatlan: általában öt-hat fős személyzet állomásozik a telepen, akik az épületek minimális karbantartására és a turistákra ügyelnek. Az épületekbe tilos a belépés, azok csak kívülről tekinthetők meg, a bánya természetesen teljesen lezárt. Ugyanakkor hotel is található Pyramidenben: néhány leszuperált hajózási konténerben szállhatnak meg a kalandvágyó utazók, akik energiát és pénzt nem sajnálva éppen ezt a mindentől elhagyatott helyet választják úti célnak.
Érdekesség, hogy 1983 nyarán az Arktyikugol pyramideni telephelye volt a Futó Endre vezette első magyar svalbardi hegymászó expedíció bázisa is.
Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: A legjobb last minute-utak októberre
(Fotók: Lanzen)