A földtörténet egyik legnagyobb meteorbecsapódásától jött létre ez a különleges, több mint kétezer négyzetkilométeres sziget.
Amilyen szép, annyira különös is a kanadai Quebec tartományban lévő René-Levasseur-sziget. Ugyanis
a sziget teljes területe 2020 km² (50,7 km az átmérője), tehát nagyobb, mint a gyűrű alakú Manicouagan-tó, amelyben fekszik.
Mellesleg a René-Levasseur a világ második legnagyobb tavi szigete, de a legnagyobb sincs messze: az a Manitoulin-sziget a Huron-tóban.
De maradjunk csak a René-Levasseurnél, mert nem akármilyen hely: a legmagasabb pontja a 952 méteres Babel-hegy, ami a Louis-Babel ökológiai rezervátum része. A különleges struktúrája pedig egy több mint 200 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódásnak köszönhető; feltételezések szerint mintegy öt kilométer átmérőjű meteorit zuhanhatott oda. Ez lehetett a földtörténet egyik legnagyobb meteoritbecsapódása: a meteorit egy száz kilométer átmérőjű krátert képzett, amelynek a közepén helyezkedik el ma a tó és benne a sziget.
Valójában félig mesterséges sziget, amit 1970-ben, a Manicouagan víztározó elárasztásával, és a két félhold alakú tó (a nyugati Mouchalagane és a keleti Manicouagan) egyesítésével hoztak létre.
Ma a képződményt a Quebec szeme becenéven is emlegetik.
Az elmúlt másfél évtizedben több környezetvédő csoport összefogott, és létrehozták az SOS Levasseur csoportot, ami a sziget teljes területének védetté nyilvánításáért lobbizik, többek között azért, mert a szigeten rendkívüli koncentrációban találhatók idős boreális erdőállományok.
Ez is érdekelhet: