Lengyelországnál sokan Krakkót tűzik a GPS-be, ami természetesen gyönyörű, de van az országnak egy kis vidéke, amit mindenképp érdemes még megnézni. Ez pedig nem más, mint Szilézia, Lengyelország egyik történelmi régiója. Egy hónapja körbeautóztuk, és elmeséljük, miért imádtuk annyira.

Nikiszowiec és a velünk élő bányászmúlt

Nikiszowiec Katowice keleti részében fekszik, a várostól alig húsz percnyire és egy olyan elképesztően különleges hely, amihez foghatót még nem is láttunk.

Nikiszowiecet 1908 és 1919 között építették, mikor a közeli Giszowiecben kevés volt már a hely a bányákban dolgozó munkásoknak. A negyed tervezői olyan épületeket álmodtak meg, ahol az amúgy elképesztően megerőltető fizikai munkát végző bányászok családjaikkal együtt remek körülmények között éljenek és ne akarjanak máshová menni. Ezért ebben a kis bányászvárosban gyönyörű, téglaépítésű, indusztriális házakat húztak fel pazar díszítőelemekkel és hihetetlenül karakteres megoldásokkal.

A negyedbe pedig nem csak lakóépületeket terveztek, hanem boltokat, iskolákat (igen, többet), mosodát és kultúrházat is, de még egy nagy templom is helyet kapott a bányásznegyedben. Így gyakorlatilag az ott élőknek mindene megvolt egy fárasztó nap végén közvetlenül az otthonuk mellett, és egy apró, legfeljebb tíz-húszezer fős bányászkommuna alakult ki.

Nikiszowiec érdekessége, hogy a mai napig lakják és elképesztően menő kinézete ellenére nagyon olcsón lehet lakást venni benne: körülbelül 25 millió forint körül van egy hatvanöt négyzetméteres lakás. Szerintünk eléggé esélyes, hogy egy művészeti szervezet ráteszi majd a kezét és rezidenciákat alakít ki itt, annyira vagányul néz ki, de mi nagyon örülünk, hogy most még abszolút a helyieké a negyed.

Katowicei kúlság

Katowice Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa, nem is véletlenül: egészen egyedi hangulatot áraszt, valahogy első látásra azt érzi az ember, hogy huzamosabban is tudna itt élni, annyira emberközeli. Az épületekben megtaláljuk a Budapestről is nagyon ismerős eklektikusságot, de valahogy más, sokkal lengyelesebb ízben: borzasztó jókat lehet sétálni a belvárosban és reflektálni a házakra, valamint beülni egy-egy nagyon kúl helyre.

A fiatalság nagyon vagány outfitekben ad még jobb hangulatot az egész utcaképnek, este pedig megtelnek a sétálóutcák bárjai, hogy aztán éjszakában menően kezdődjön a mulatozás.

Kulturálisan is nagyon izgalmas a város, a kortárs múzeumi negyedet bűn kihagyni, még akkor is, ha alapból nem vagy annyira művészetkedvelő, mivel már maguk az épületek is megérnek egy misét, ugyanis régi bányákból alakították át őket.

Szintén a városhoz tartozik egy gigantikus park, ahol focistadiontól a libegőn át a szoborparkig és a rózsakertig, vagy épp az állatkertig és a vidámparkig lehet simán eltölteni egy teljes napot.

Felső-Szilézia és a nyugalom

A városi vájbokat könnyen cserélhetjük ropogós vidéki levegőre, ha a környéken kicsit körbeautózunk: alig egy órányira már gyönyörű hegyek és rétek, legelésző tehenek és az úton átvonuló nyájak várnak.

A környéken érdemes útba ejteni a Katowicéhez közeli Cyeszint. Ez egy apró városka az Olza folyó mentén és érdekessége, hogy kb. a fele Csehországban van. Nyugalom, helyi kézműves sörgyár, egy kis velencei utánérzés és a lengyel történelemnek fontos műemlékek várnak itt, szóval érdemes egy kicsit elnézni ide is.

Bányalátogatás

Ha egyszer ki akartak próbálni, milyen 320 méter mélyen inni egy sört (és elszívni egy cigit) egy régi szénbánya belsejében, akkor Szilézia lesz a te helyed.

A régióban több bányamúzeum is van, a 40 méter mély ezüstbányától a fent említett szénbányáig (ahol van egy bár és egy dohányzó is), melyeket abszolút autentikusan hagytak meg, hogy belenézz, milyen is a bányászélet testközelből. Kötelező egy bányát megnézni, ugyanis az egész bányászmúlt elképesztően szövete még mai napig a régiónak, és erre nagyon is büszkék.

Úgyhogy ha legközelebb Lengyelország, akkor irány Szilézia!

(Fotók: Getty)