December végén és januárban két alkalommal adták ki a szmogriadót Pekingben. Átéltük, milyen.

Szmog elsőkézből

December 16-án 2016-ban először adták ki a legmagasabb riasztást a fővárosra és még 23 másik nagyvárosra, ami itt, ahol a lakosság a szálló port szinte a chemtraillel és az illuminátusokkal egy szinten lévő összeesküvés-elméletnek tekinti, nagy szó.

A szálló por esetében a mérőállomások a 10 mikronnál kisebb átmérőjű részecskék (PM2,5) koncentrációját mérik. (1 mikron, azaz egy mikrométer a milliméter ezredrésze.) Az egészséges határ valahol 50 pm-nél végződik, onnantól kezdve egészségtelen, majd a veszélyes, végül a mérgező tartományok következnek.

Most, miközben itt ülök a Shunyi kerületben található lakás 9. emeletén, és nézem az aktuális szmoghelyzetet, a város így fest.

A belvárost tehát durván bünteti a szmog, itt, a város északkeleti részében „csak” 272 a pm érték, ami a tegnapi 412-höz képest ajándék. Mindjárt kimegyek sétálni. Ja, nem.

Miért veszélyes a szmog?

A por belélegzése leginkább a légzőszervi betegségekben (asztmában, bronchitisben) szenvedőkre jelent komoly veszélyt, de egészséges emberekben is csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A por koncentrációjának már rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést vált ki. Ezenfelül a tüdőbe jutó por gyulladásos folyamatot indíthat el, amelynek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés is kialakulhat.

Jelenleg a lakásban, ahol tartózkodom, három darab légtisztító megy folyamatosan, éjjel-nappal, hogy 50-es érték alatt tartsa a levegő tisztaságát.

Ha kikapcsoljuk őket, az érték elkezd emelkedni. Tegnap celluxszal végigragasztottuk az ablakokat, fél óra volt, aztán észrevettük, hogy a fürdőszobában van egy szellőzőnyílás, ahol jön be a levegő. Megmértük a helyiség értékét, és 68 körül volt, vagyis jóval magasabb, mint a lakás egyéb részeiben. Nem tudom, a vendéglátóm mit fog kezdeni vele, a tippem az, hogy behegeszti.

Végül észrevettük, hogy a bejárati ajtó alatt is jön be levegő. Kimentünk a folyosóra, hogy megmérjük a szintet. Ezt láttuk.

266-os pm érték, vagyis az egészséges ötszöröse egy 9. emeleti folyosón!

Hamarosan indulunk a Pearl Marketre, a kínai gagyi Nirvánájába, de azon a környéken 412-es értékek vannak, így nem mondanám, hogy nagyon motivált lennék. De nincs más választásom, ha Pekingből nem ennyit akarok látni.

A poén, hogy a kínaiak többségét ez a dolog egyáltalán nem hatja meg. Maszk nélkül cigiznek az utcán, a taxis lehajtott ablakkal halad a brutális forgalomban, miközben a városra, sőt, egész északkelet Kínára mérgező ködként borul a mindent elhomályosító por. De azért megy a harákolás, csulázás az utcán, rakódik a szenny a garatokra, orrüregekbe. És nem csak az van, hogy homályos buráként borul a városra, és csak a látási viszonyokra van hatással.

Íze van neki, érzi az ember a nyelvén, a szájpadlásán.

És szaga is van: mintha négy IFA kipufogója pöfögne az ember arcába.

Ha egy ország szinte a semmiből pár évtized alatt a világ második legerősebb gazdasága lesz, annak meg kell fizetni az árát.

Mentális síkon azt veszem észre magamon, hogy a szmog „elrontja a mókát”. Vidéki gyerekként megszoktam, hogy a rendes levegő adott dolog, nem kell örülni neki, mert az van, és kész. Itt pedig már a lakásban felteszi az ember a fejére a maszkot, ami kényelmetlen, hülyén néz ki, egész nap cseszteti, hogy fedi-e az orrát, és bujkál benne a gondolat, hogy van-e bármi haszna is ezeknek a kis papírszaroknak, nem csak egy rohadt placebo-e az egész. És ha az, akkor órákon át szűrő nélkül tüdőzöm le a szénfűtésű kínai ipart, és viszem magammal haza a tüdőfalamra rakodva

Tegnap 700 Peking környéki gyárat zártak be időlegesen, és 200 járatot töröltek. Iskolákban függesztették fel a tanítást, és tegnap csak a páratlan rendszámú autók közlekedhettek a városban.

És a legrosszabb, hogy nincs hová menekülni a dolog elől, ez ugyanis nem egy lokális, pekingi, vagy nagyvárosi probléma. A szmog 10 millió négyzetkilométert fed le, ami majdnem akkora, mint az Egyesült Államok területe.

Kína keleti harmada szmog alatt fuldoklik.

Van sok gond kis országunkban, de azért ebben a pillanatban otthon ez a helyzet.

Egy hely, ahol nem akarok lenni. Shihé kerület, Xinyang. 994-es érték. A hivatalos skála elméletileg 500-ig tart, fogalmam sincs, hogy mi történhet ott.

Mire befejezem a cikket, a lakáson belül 74-et mutat az érzékelő, vagyis rosszabb, mint Magyarországon bárhol, úgyhogy bekapcsoljuk a turbótisztítást.

Figyelni kell a műszereket folyamatosan.

A cikk a 2016. decemberi állapotokat tükrözi.

(Fotók: a szerző saját fotói, CNN, Quartz)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tegyél egy futóedzőt a fa alá!

Retrokvíz: felismered, hol készültek ezek a fotók a 80-as években?

Kék és zöld tó is van ebben a kráterben az Azori-szigeteken

További cikkeink a témában