Hamburg egyik kerületének elege lett a mindent széthugyozó dorbézolókból. Édes a bosszú... kis penetráns mellékízzel.
St. Pauli egyébként már nagyon régóta néz ki úgy, mint egy vigalmi negyed, hiszen már a múlt század elején is ide vezetett az első útja a kikötőből kiszabaduló tengerészeknek, hogy végre áldozhassanak a májzsugor és a testi örömök oltárán. A piros lámpás negyed még mindig itt van, ami egész évben magas szinten tartja az egy négyzetméterre eső totálisan bekarmolt turisták számát.
Az itt lakóknak mára elegük lett abból, hogy a házak oldala az esténként elszenvedett vizeletmennyiség miatt szinte évente tatarozásra szorul, ezért elhatározták, hogy a csúcstechnikát hívják segítségül a seggrészeg dorbézolók elleni harcban. Az épületek oldalát olyan speciális anyaggal kezelték, ami úgy csapja szét a sugárban érkező nedűt, mint Fekete Laci a lecsót. Nem hiszed? Íme:
Persze annyira azért még egy kisváros méretű kuplerájjal büszkélkedő közösség sem gazdag, hogy minden épületnek adjanak a bevonatból, de a városatyák voltak olyan rafkósak, hogy a védtelen házak falára is kitegyék a Ne hugyozz ide, mert visszahugyozunk! feliratú táblát. Ha valaki vállalja a kockázatot, hogy esetleg a saját lábára pisál, akkor próbálkozhat.
A házak ezzel megmenekültek, bár valószínűleg a köztéri parkokban hamarosan elkezdenek kirohadni a tuják.
