Liszt Ferenc Wartburgban vezényelt, az Ugró Lajos alapította várban fordított Bibliát Luther, a védelmi funkciója gyengeségéről viszont mesélhetne a Vörös Hadsereg.
Gyerekkoromban időről időre előkerült a tízforintos (igen, akkor még annyi) kérdés, hogy tudom-e, miről kapta a nevét a Wartburg? Az „a Wartburg” kitételből következik, hogy mindenki elsősorban az NDK autócsodára gondolt, a kérdés egésze pedig rámutatott, hogy egyáltalán nem evidens, miért Wartburg a Wartburg.
Vajon ma már mindenki tisztában van azzal, miről nevezték el a derék kétüteműt? Akár igen, akár nem, Wartburg várát a saját jogán is érdemes megismerni.
A vár úgyszólván Németország kellős közepén, Türingiában áll, 411 méteres magasságban tornyosul Eisenach városa és a környező erdők fölé.
A krónikák 1080-ban említik először – amikor a várbeliek megtámadták IV. Henrik német-római császár katonáit –, de vélhetően korábban is állhatott már a dombon egy kezdetlegesebb erődítmény. A mai Wartburg várát a Ludowinger nemesi családhoz kötjük: I. (Szakállas) Lajos még a közelben építette fel Schauenburg várát, majd a fia,
II. (Ugró) Lajos (Ludwig der Springer) tette át a székhelyét Wartburgba. Egy legenda szerint csellel: a saját földjéről hordatott földet a dombra, majd közölte, hogy végül is a saját földjén építkezik.
Ugró Lajosnak az V. Henrik elleni felkelés után a szabadságáért cserébe át kellett adnia a várat a császárnak. Később a vár visszakerült a Ludowingokhoz, II. Lajos (jelző nélkül) a XII. század közepén lakóépületet építtetett hozzá, és a korábbi faépítmény helyére olyan falakat húztak fel, amelyek egy része ma is látható.
Magyar kötődés is van, IV. Béla húga, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) Wartburg várába került, miután négyévesen eljegyezték Hermann tartománygróf fiával. A vőlegény 19 évesen meghalt, Erzsébetet az öccsével, IV. Lajossal jegyezték el, akitől három gyereke született.
Erzsébet árvaházat, kórházat alapított, segített a betegápolásban és a szegények élelmezésében, majd a halála után szentté avatták.
Ekkoriban az épület a német költészet egyik fellegvára, a wartburgi dalnokverseny színhelye volt. Az utolsó Ludowing, IV. (Raspe) Henrik egyedüli székhelyeként használta a várat, amivel megelőzte a korát, ugyanis az addigi szokás szerint az udvartartás a helyi erőforrások kimerítése után átköltözött egy másik várba.
Később olyan uralkodók váltották egymást, mint Elfajzott Albert, majd Békés Frigyes, aki helyreállította az előző évi villámcsapás és tűzvész okozta károkat. A vár kulcsszereplő a reformáció történetében is:
Luther Márton itt fordította le németre az Újszövetséget 1521 májusától 1522 márciusáig. A szoba, ahol ezen dolgozott ma is látogatható Luther-szoba néven, a várnagy házában.
Pontosan 206 éve, 1817. október 18-án tartották a Wartburgi ünnepet, ahol a protestáns ifjúsági egyesületek néhány tagja túltolta kicsit a celebrálást, és elégetett számos németellenes művet, valamint többek közt a Code Napoleont is. Az ügy egész Európában feltűnést keltett, megtorlásképp elkezdődött az egyetemek ellenőrzése és a szabadelvűek üldözése Németországban. A témával bővebben is foglalkozik a vár saját Youtube-csatornája.
Fél évszázaddal a protestáns ifjak túlhevült partija után már Liszt Ferenc vezényelt Wartburgban, méghozzá az alapítás 800. évfordulójára írt Szent Erzsébet legendája című művét. A vár más művekben is szerepel, a legismertebb közülük Richard Wagner Tannhäuser című operája. Goethe többször is járt itt, ő kezdeményezte először az épületek állagmegóvását. A fentiekből is látszik, hogy a vár nem a védelmi funkciója, sokkal inkább a kulturális szerepe miatt fontos.
A védelemről annyit, hogy a fegyverszoba hatalmas, 800 darabos gyűjteményét 1946-ban mindenestül elszállította a Vörös Hadsereg.
A gyűjtemény nagy része annak rendje és módja szerint elkallódott, csak néhány tárgy került elő egy ideiglenes raktárból évek múlva. Ezeket (két-két sisakot és kardot, egy-egy hercegi és gyermek páncélt) a Szovjetunió visszaadta Németországnak az 1960-as években.
Wartburg történetének minden egyes mozzanatát nem célunk itt bemutatni, azt azonban semmiképp nem hallgathatjuk el, hogy II. Lajos bajor király ezt a várat vette mintának a híres Neuschwanstein kastélyához – nemcsak a körvonalaiban hasonlít hozzá, de még a Dalnokok termét is lemásolták.
Felesleges tovább érvelni a vár mellett, azt is mindenki kitalálhatja magától, hogy a történelmi jelentőségén és műemléki értékein túl a környező dombokra-erdőkbe remek kirándulásokat szervezhetünk itt. Például a Sárkány-szurdokhoz:
Talán ennyi elég, hogy most már ne (csak) a néhai autógyártóra gondoljunk, amikor meghalljuk a Wartburg szót. Vár és autó megférhet egymás mellett békésen – mint ebben a régi, de legalább ötletes (nem) katalógusban.
(Forrás: Wiki, Múzeum Café, fotó: Getty, Unsplash, X)
Ez is érdekelhet:
A púpostól a négyüteműig – A Wartburg-sztori
1955-ben kezdődött, de még ma is közlekednek az útjainkon, igaz, már csak nagyon kevesen.
Boldog párok rózsaszín Wartburggal vagy szarvastetemmel
Fortepan-képek boldog, vagy annak látszó, vagy nem annak látszó párokról.
