Emlékszel még a Torpedóra? Vagy a Bummra? És az Elektor kalandorra? Akartál nyerni Aiwa music centert? Nyilván mindannyian akartunk. Nézz bele újra ezekbe a régi műsorokba.
Dominó
Mindenki Palcsó Brigittával akart dominózni, és nyerni egy csinos kis összeget a Takarékbank szíves támogatásával. Ha baj történt a leosztással, kértél egy Jollyt valahová, aztán próbáltad nem egy összegben elverni a nyereményedet. A videó elején látható reklámra külön felhívnánk a kedves olvasók figyelmét annak büntetőfaktora miatt.
Kapcsoltam
A klasszikus Rózsa György-vetélkedő, ahol még a telefonszám is maga egy rejtvény volt, sok vízivással, sárga telefonnal, mai szemmel érdekesnek mondható háttérhasználattal és Kovács P. József felkonferálásával. Maga a közszolgálati tévézés esszenciája és legjobb oldala az ősidőkből.
Ötödölő
Nem sok szórakoztatóbb telefonos vetélkedő akadt a tévés amőbánál, már csak azért sem, mert a Palik–Héder pároson folyamatosan lehetett röhögni, sőt, az is csak erősített az élvezeti értéken, hogy a kedves néző a műsorvezetők, majd legvégül a kompjúter ellen játszhatott. Aztán elmondhatta a kocsmában, amikor elitta a nyereményét (20 ezer forintot), hogy megvertem Palikot, ez onnan van.
Torpedó
Dévényi Tibor indokolatlan csokornyakkendője már a múlté, mint ahogyan a vízből előbukkanó, majd az előtérbe cuppanó Torpedó-felirat is, de a Keravill promójának is felfogható telefonos játékot akkor is néztük, ha éppen jobb dolgunk lett volna. Mert kit nem érdekelt az, hogy valaki megnyeri-e a Beijing színes tévét, vagy a 20%-os vásárlási kedvezményt? Hogy a takarékbetétkönyvet már ne is említsük. És azt a kellemetlen, beugratós kérdést sem a videó végén.
Elektor-kalandor
És Dévényi Tibor újra lecsap, ezúttal Mario-ruhában, egy olyan játékkal, amely meghatározta sok ember gyerekkorát. A Nintendo-eladásokat nagyban befolyásoló Elektor-kalandor ugyan nem volt teljes egészében telefonos játéknak tekinthető, mindössze arról volt szó, hogy egy stáb kiszállította a csodanintendót, a lakásból játszhattunk Mariót, miközben a telefonon beszélgethettünk a műsorvezetővel. Ha szerencsések voltunk, akár egy Polaroid géppel, vagy egy családi vacsorával gazdagodhattunk. Vagy egy Eurodisney-úttal. Az pedig nem semmi…
Egy perc terc
TERC! Üvöltsd bele a telefonba, ijeszd meg vele a fél világot, de főként a műsort vezető Sugár Ágit, aztán nyerj az ITT Nokia támogatásával! Az Egy perc terc olyan zenével és hangparkkal riogatta a nézőket, amelyeket egy első generációs mobiltelefon vagy egy kínai piacról szerzett zenélő karácsonyi égősor vállalna csak magára, de hát a ’80-as évekről beszélünk, amikor ez bőven belefért.
Hétről hatra
Rózsa György telefonos játéka remekül egyesített két olyan műfajt, amelyet papíron lehetetlen lenne összeházasítani: az arkanoid-típusú játékot és a lottót. A telefonnal gyakorlatilag irányíthatatlan karokat csak egy igazi mester tudta időben mozgásra bírni, de Rózsa lelkesedése még így is nézhetővé, sőt, élvezhetővé tette ezt a rövid karriert befutó játékot.
Bumm
Szilveszterkor eljött a pezsgőkre lövöldözés ideje, ami az Egy perc terc-hez hasonlóan borzasztó hangparkkal sértette a füleket, amelyek jobbára akkor már le voltak szedálva némi pezsgőnek köszönhetően. Törley pezsgőkkel kellett lőni Törley pezsgőket, Törley pezsgőkért. Azért azt érezni lehetett, hogy a cég meglehetősen erősen reprezentálta magát a telefonos játékban.
