Pókember: Idegenben (Spider-Man: Far From Home)

Az Idegenben már csak azért is többször nézős Pókember-film, mert más újra nézni, és pontosan tudni, hogy ki is benne Mysterio, hogy ki kit ver át és hogyan, és amúgy is: ez egy jó Pókember-film, amiben össze-vissza utazgatnak, amit most aztán még Pókember sem tehetne meg.

Az oroszlánkirály (The Lion King)

Lehet, hogy nem a legjobb élőszereplős feldolgozás (vagyis élethű CGI, na), de unalmas pillanatainkban otthon bőven megteszi. Ha nem láttad moziban, most itt az idő pótolni.

Aladdin

Ha már jó élőszereplős feldolgozás kell a Disneytől, akkor itt az Aladdin, amiben nagy bizodalmunk nem volt, miután kiderült, hogy Will Smith lesz benne a Dzsinn, de láss csodát, nagyon is illett a szerephez. Tökéletes otthoni móka, gyerekekkel főleg.

Rocketman

Elton John önéletrajzi filmje nem mártja cukormázba a főhősét, és végre kiderül belőle, hogy miért volt régebben szörnyű ember Elton. Hát igen, a sok kóla nem segíti az emberen. Ez a film viszont remek.

Stockholm

Ethan Hawke és Noomi Rapace bemutatják, honnan ered a Stockholm-szindróma elnevezés. Bajszok, túszok, és egymásra csúszás Stockholmban.

Csillag születik (A Star Is Born)

A fene se gondolta volna, hogy Bradley Cooper egyszer még jó rendezőként is bemutatkozik, de a Csillag születikben rendezőként és színészként is fantasztikus. Mostanában úgyis a metróban Shallow-t éneklő nővel volt tele minden, nézd meg ezt a filmet, és énekeld tovább.

Rossz versek

És egy jó magyar film is kell a karantén idejére, de mivel az HBO GO-n fent van a Rossz versek, tulajdonképpen meg is vagyunk. Reisz Gábor elképesztően ügyes filmje hatalmasat ment a VAN után, ami nem véletlen, mert minden másodperce kedves, van stílusa, szóval ha kimaradt, akkor itt a remek alkalom…

Porrá (To Dust)

Egy film, aminek magyar vonatkozása is van: a Saul fia főszereplője, Röhrig Géza alakítja a Porrá egyik főhősét, mellette Matthew Broderick játszik ebben a fekete humorral átszőtt drámában, ami nem mindenkinek jön be, de egy próbát megér.

Whiplash

Nem lehet elégszer látni Damien Chazelle első nagy sikerfilmjét, ami még mindig hibátlan remekmű, és 2014 óta gyakorlatilag folyamatosan idézgetjük. Azóta sem nagyon akarnánk dobosok lenni J.K. Simmons környékén.

Kegyetlen zsaruk (Dragged Across Concrete)

Mel Gibson filmje nem igazán jött be máshol hozzánk, és ez baj, mert a Kegyetlen zsaruk egyáltalán nem rossz film. Kicsit hosszú, de hát ráérünk Gibson és Vince Vaughn párosára.