Nem ebből a filmből fogod megtudni, hogyan zajlott valójában a szalamiszi csata, de mint látványmozi, szinte minden igényt kielégít A birodalom hajnala.
Úgy kellett nekünk egy 300-folytatás, vagy inkább jelen esetben sidequel, mint egy új Ámokfutók-album, sejtettük, hogy nem lesz jó, de poénból úgyis befizetünk rá, mert megkívánja tőlünk a haza. Bevallom, én Zack Snyder első részétől sem estem hasra, bár azt aláírom, hogy vizualitás terén valami olyat mutatott a későbbi Superman-gyilkos, amit azóta is bőszen próbálnak másolni a kedves és kedvtelen filmgyári iparosok, kevés sikerrel. A látvány a második rész kedvéért sem lett gyengébb, sőt, még rá is tesz egy lapáttal elődjére, de mivel a háromszáz spártai katona a legutóbbi filmben elesett, új színészekre volt szükség, az azonban láthatóan nem volt szempont a castingnál, hogy markánsak is legyenek.
A birodalom hajnala Themisztoklész és Artemiszia harcát meséli el a történelemkönyvek igazságtartalmától távol, de a profi szórakoztatáshoz nagyon is közel. Frank Miller Xerxes című, a megjelenést mindezidáig flottul elkerülő képregénye adta ezúttal az alapot, a mester pedig hozta, amit kellett, egy tökéletes 300-hangulatú sztorit, amiben ugyan akad egy-két üresjárat, és egy-két megmosolyogtató jelenet, de tulajdonképpen eléri azt, hogy a rajongó továbbra is rajonghasson a félmeztelen, kigyúrt katonákért, na meg a lassításokért. Ha valaki egy Xerxész-eredettörténetre gyanakodna Miller művének kapcsán, azt megnyugtatjuk, igen, részben arról is szól a fáma, hogyan lett Dáriusz fiából istenkirály, de ez a történet szempontjából igazából nem lesz fontos elem, ellenben aki rajong az aranyláncokért, az újra megcsodálhatja, hogyan lehet indokolatlan mennyiségű fukszot kreatívan elhelyezni valaki testén, ha szükség van rá.
Bár a film 16-os korhatár besorolást kapott, úgy folyik benne a vér, mint egy keményvonalas horrorban, de legalább annyit röhögsz ezen, mint a Kill Bill-ben, mert pár perc után kifejezetten komikussá tud válni a folyamatosan az arcod előtt, lassítva fröccsenő vér. Az akciószekvenciák közben mindent belassít Noam Murro rendező, amit csak ér, kb. egy orrfújást is csak Red Epic kamerákkal tud elképzelni, de nem nagy meglepetés ez, Snyder is imádta a vágások, futások, ugrások, kitudjamiminden belassítását az előző epizódban.
Ami tulajdonképpen nem az előző epizód, köszönjünk szépen a sidequel fogalmának, A birodalom visszavág hajnala ugyanis többnyire a spártai háromszázak történetével egy időben játszódik, kicsit előtte és kicsit utána is, de egy-két kivételtől eltekintve teljes egészében más karakterekkel, ezúttal Themisztoklész és Artemiszia feszülnek egymásnak különböző tengeri harcokban. A 300 folytatása inkább a vízre helyezi a hangsúlyt, ami nem meglepő, ugyanis a szalamiszi csatáig kell eljutnunk időrendben (i.e. 480), ahol Themisztoklész görög hajóhada Xerxész perzsa gályáit igyekezett legyőzni.
Történelmileg nem igazán korrekt a film, de most őszintén, ki várt történelmi hitelességet a Rise of an Empire-től? Ennek a mozinak bizony szinte minden eleme a szórakoztatás jegyében telik, nem egy végletekig kigondolt blockbuster ez, de hát már az előző epizódja sem volt az. Veszettül jól néz ki, nincs túlspilázva, 103 perc alatt sitty-sutty vége is, közben pedig szinte indokolatlan mennyiségű vér folyik el. Láttuk már ugyanezt Snydertől, és akkor sem kértük ki a panaszkönyvet.
Hol van akkor a bibi? Ott, hogy a castingon nem sikerült egy új Gerard Butlert találni, és bár Sullivan Stapleton egyáltalán nem rossz Themisztoklész szerepében, közel sem annyira karakteres arcú színész, mint az egykori Leonidász volt. Eva Greenről is nehezen hihető el, hogy véreskezű hadvezérré tud átvedleni, de amikor levágja egy férfi fejét, majd csókot nyom a szájára, az arcodra fagy a mosoly, és inkább nem kérdezel semmit.
Akad még a játékidő alatt egy teljesen szükségtelen, de legalább vicces szexjelenet, Lena Headey szájából elhangzik a this is Sparta-sor, de most már más hangnemben, szóval nagyjából mindenki azt kapja tőle, amiért beült rá. Egy agykikapcsolós 300-folytatást, amitől igazán nagy dobást nem szabad várni, nem váltja meg a világot, de szórakoztat. Popcornmozi erős látvánnyal, kigyúrt, félmeztelen férfiakkal, csöcsvillantó Eva Greennel, egészen pazar 3D-vel, szinte minden percben az arcodba fröccsenő vérrel. Aki többet akar, az rossz helyen keresgél.