A betegség és a dalok terjedésében is hasonló társadalmi mechanizmusok játszhatnak szerepet.
Egy brit tanulmány szerint „egyes zenék egyenesen fertőzők, és a kórokozókhoz hasonlóan ugrálnak egyik gazdatestről a másikra”. A nagy-britanniai kutatáshoz használt adatokat még a streamingkorszak előtt gyűjtötték – 2007 és 2014 között vizsgálták a Nokia mobiltelefonokra letöltött dalokat –, de az eredmények azt sugallják, hogy a fülbemászó dallamok és a fertőző betegségek között több a hasonlóság, mint gondolnánk.
Az elemzés azt mutatta, hogy néhány dallam jól illeszkedik a fertőző betegségek általános modelljébe, az úgynevezett fogékony-fertőző-gyógyult (SIR) modellbe. A kutatók ebből kiindulva arra a megállapításra jutottak, hogy a betegség és a dalok terjedésében is hasonló társadalmi mechanizmusok játszhatnak szerepet.
„A népszerű dalokat gyakran »vírusként terjedőnek« vagy »fülbemászónak« írják le, mintha »megfertőzhetnék« az embereket, és talán ez a leírás találóbb is, mint azt korábban gondoltuk”
– írták a tanulmány szerzői. A kutatók szerint az általuk vizsgált számos népszerű dal letöltéseinek időgörbéi hasonló alakúak, mint a fertőző betegségeké. A SIR-modell a betegségek átadása mögött meghúzódó mechanizmusokra tud rávilágítani, és a kutatók szerint a könnyűzenével kapcsolatban is hasonló következtetéseket lehet levonni belőle.
A pop nehezebben terjed
Bár lehet, hogy egy dallam a természetéből fakadóan terjed nagyobb valószínűséggel, az új kutatás arra is rámutatott, hogy a közösség szerkezete is befolyásolja egy dal népszerűségét.
Korábbi kutatásokban például, amikor ugyanazokat a dalokat játszották le különböző csoportoknak, nehéz volt megjósolni, hogy melyik lesz a legnépszerűbb. Egyes vizsgálatok pedig arra az eredményre jutottak, hogy a tinédzserek valószínűleg megváltoztatják a véleményüket egy dalról, ha mások véleményét is ismerik róla.
A kanadai McMaster Egyetemen matematikából és statisztikából diplomázott Dora Rosati által vezetett kutatócsoport szerint mindezeket a szempontokat figyelembe véve a dallamok akkor válnak vírussá, ha maga a dal eléggé ragályos, és ha adottak a megfelelő társadalmi feltételek.
Amikor a tanulmány szerzői különböző műfajú dalokat hasonlítottak össze, különböző típusú letöltési és zenei megosztási viselkedést figyeltek meg a rajongóknál.
Miközben a popzenét tartják a legnépszerűbbnek, úgy tűnt, hogy például Nagy-Britanniában az elektronikus zenei műfajba tartozó dalok terjedtek és váltak népszerűvé a leggyorsabban. A szerzők szerint ennek az a magyarázata, hogy az elektronikus zene rajongói fogékonyabb közösséget jelentenek: mivel ez egy speciálisabb műfaj, rajongói valószínűleg szorosabb kapcsolatban állnak egymással, ami lehetővé teszi, hogy a fülbemászó dallam sokkal könnyebben ugorjon át gazdáról gazdára, mint a szélesebb körben kedvelt műfajok, például a pop. Az elektronikus zene slágerei rövidebb és gyorsabb járványokon mennek keresztül, azaz gyorsabban válnak népszerűvé, mint más műfajok slágerei.
Ilyesmi történik, amikor egy fertőző vírus terjed egy szűk közösségben. Először emberről emberre terjed a társas érintkezéseken keresztül, majd amikor a fogékony egyének száma kimerül, eléri a csúcspontot, és hanyatlani kezd.
„Egy járvány végére a lakosság nagy része megfertőződik a betegséggel, egy sláger elterjedésének végén pedig az emberek nagy része felismeri a dalt” – írták a Proceedings of the Royal Society A. című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői, akik szerint a SIR-modell használata abban is segíthet, hogy meghatározzák, átlagosan mennyi ideig hallgat egy egyén egy dalt, összesen hányan fogják letölteni, vagy hogy egy dal meddig lehet népszerű.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)