A Football Manager (FM) mindig is rétegjátéknak számított. Vannak azok a filmek, zsugák, ételek, élmények vagy emberi kapcsolatok, amelybe az ember néha kicsit belekóstol, és ezzel a tempóval egy életen át elkolbászol. És vannak azok, amelyek ha az embert megérintik, akkor nagyon megérintik, és talán olyan mélyre hatolnak benne, amitől ő is alig tér magához. A Football Manager egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.

Már akkor játszottam az FM elődjével, a Championship Managerrel, amikor a legnagyobb problémát az okozta az életemben, hogyan szóljak úgy egy csajhoz elsőéves gimisként, hogy a nap holnap is felkeljen; amikor a világ legkirályabb dolga volt sutyiban lefetyelni az ócska flakonos sört a középsulis kolesz teraszán, és közben megtalálni a helyünket a fenekusza világban, egyáltalán, felfogni valamennyit annak működéséből.

Azóta eltelt cirka húsz év, és már egyre több mindent nem értek a világból, azt minden porcikámmal tudom, hogy soha egyetlen másik játék se fog úgy a bőröm alá férkőzni, mint a Football Manager.

Sokan viszont hiába kerültek közel a futball megannyi popkulturális vonatkozásához, a mai napig nem ismerkedtek meg komolyabban az FM-mel – így ebben a cikkben megpróbálom bemutatni magát a szériát, majd kitérek a legújabb, 2023-as változatban fellelhető újdonságokra is.

A játékban egy általunk kiválasztott csapatot menedzselünk, de akár létre is hozhatunk egyet. Irányítás alatt ne alapszintű teszetoszáskodást, kvázi semmittevést, bugyuta klikkelgetést képzeljünk el.

Nem, a Football Managerben mi vagyunk a kiválasztott csapatunk atyaúristenei, megkerülhetetlen tényezők, az alfák és ómegák, akik iszonyú hatást tudnak gyakorolni a környezetükre, a játék alakulására.

De hogy pontosan mit is csinálhatunk a játékban? Igazolhatunk a tekintélyesre hizlalható szakmai stábunkba kompetens arcokat – összesen tizenöt ilyen pozíció van a játékban, a megszokott mezei edzők és igazgatók mellett például sportorvosok és teljesítményelemzők is. Bogarászhatunk a gazdag játékosállományban, adatelemezhetünk, alkudozhatunk az ügynökökkel, tehetségeket fedezhetünk fel, csoportos és egyéni edzésterveket állíthatunk össze, a stílusunknak és a csapatunknak megfelelő stratégiát dolgozhatunk ki, motivációs beszédeket tarthatunk, fejleszthetünk az edzőközponton, smúzolhatunk a riporterekkel, a játékosoknak pedig ordibálhatunk a pálya mellől kedvezőtlen állás esetén. És persze ott van a vezetőség, a rajongók, a közösségi médiából eredő nyomás, és miegymás.

A Football Managerben a balanszírozás nagyon lényeges, azaz a valódi, hús-vér énünk saját tudás-, energia- és időmenedzsmentje – különben többtucatnyi valós órát is beleölhetünk egyetlen szezonba úgy, hogy közben csak sodródunk az árral. Fontos felismernünk, hogy a tortának mely szeleteit kérjük, és mi az, ami már megüli a gyomrunkat. Mi az, amihez nem értünk, amit nem látunk át, vagy amivel nincs kedvünk tökölni, majd azt a munkát kiosztani olyan szakembernek, akikben bízunk – itt viszont a megfelelő fejesek leigazolása igazán fontossá válik. Bizony, ez is csak a játék élethűségét növeli. A keményebb, elborultabb arcok akár minden egyes szálat egyenként irányíthatnak, ez azonban nem életszerű – ahogyan a valóságban sem az.

Ismerd fel a képességeid határait, és vedd körül magad jó szakemberekkel, akik között megosztod az elvégezendő feladatokat – ez akár a játék jelmondata is lehetne.
A vezetőségnek és a rajongóknak is folyamatosan „elszámolással” tartozunk

A Football Managerben nagy szerepe van annak, hogy mikor, kinek és milyen stílusban válaszolunk. Az időzítés és a reakciónk mértéke kulcsfontosságú, a megfelelő pénzügyi menedzsmenten, stratégiaalkotáson, adatelemzésen és az emberi kapcsolatokon is óriási a hangsúly.

Így kicsit egyszerre vagyunk üzletemberek, taktikusok, statisztikusok és pszichológusok. Nem könnyű feladat, de hát az életben sem lenne az.

Mindez persze kicsit limonádészerű élmény is lehetne, az FM azonban nem az. A Football Manager ugyanis annyira élethű, hogy néha a hús-vér futballélet szakértői is komolyan veszik: a bundesligás Hoffenheim egyik játékosmegfigyelője egy interjúban árulta el, hogy a Football Manager statisztikái és profilelemzései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Roberto Firminót végül leigazolták 2011-ben 4 millió euróért a brazil másodosztályból.

Bobby Firmino 2015-ben az Eintracht Frankfurt ellen

A brazil támadó azóta már a Liverpoolban rúgja a bőrt, többek között angol bajnok és BL-győztes lett; a szerb másodosztályban pedig az is megesett, hogy kineveztek adatelemzőnek egy gémert azután, hogy a játékban sikert sikerre halmozott a Bežanija csapatával. Persze ezek elszigetelt esetek, azonban arra jól rávilágítanak, hogy a Football Manager játékosadatbázisának összerakása mennyire alapos és profi munka.

FM 23 – ügyesebb MI, felhasználóbarátabb felület

A játék sokak szerint már évekkel ezelőtt átlépte azt a kritikus határt, amikor nyomasztóan komplexnek számított, így a fejlesztők egyik célja a játékfejlesztés során régóta az volt, hogy felhasználóbarátabbá és átláthatóbbá tegyék. Mellette apróbb változások is bekerültek az újabb és újabb kiadásokba: az elmúlt években megjelent néhány új szerepkör a játékosok és a stábtagok körében, majd a modern futballból ismert xG-hullám is betört a játékba a Data Hubban, ahol még átlátható és élvezhető módon összegeznek nekünk fontosabb statisztikai mutatókat.

A játékban a való életből is ismert, teljesítményelemzéssel foglalkozó SciSports algoritmusai tájékoztatnak bennünket néhány érdekesebb statisztikai fejleményről: melyik játékosunk a legveszélyesebb a kapu előtt, melyik adja a legtöbb kulcspasszt, hogyan muzsikál a csapatunk védelme a ligaátlaghoz képest, és hány gólt kellett volna rúgnunk az idei szezonban, vagy akár az előző meccsen.
A statisztika szerelmeseinek is a kedvére tettek a játék fejlesztői

Emellett a szimulált mérkőzéseken tetten érhető mesterséges intelligencia, valamint a játékmenetet nagymértékben befolyásoló rendszerek logikája is szintet nőtt az elmúlt szériákhoz képest. Idén mintha nagyobb hatást érnénk el a taktika megváltoztatásával, azzal, hogyan kommunikálunk meccs közben a játékosokkal, és meccselés közben egyszerűbb beállítani, hogy mit szeretnénk a háttérben látni, könnyebben tudunk kiszólni a játékosainknak. Interaktívabb, gördülékenyebb a felugró fülek megjelenése is.

Idei újdonság, hogy a Supporter Confidence menüben külön figyelmet fordíthatunk a klub szurkolóinak.

Széles képet kapunk arról, hogy mennyien, milyen elhivatottsággal szurkolnak a klubunknak, illetve hányan hajlandók meccsekre járni és szezonbérletet váltani. A rajongói bázis hatással lehet a vezetőség döntéseire is, épp ezért nem feledkezhetünk meg a szurkolók közösségi médiabeli tevékenységeiről sem.
Egész komoly (algoritmizált) közösségimédia-tevékenység zajlik az FM világán belül

A  csapattervezőben meghatározhatjuk rövid, közép és hosszútávú terveinket, a tapasztalati mátrix pedig azt mutatja meg, hogy a kerettagok közül ki hol tart a karrierjében a saját képességeihez, tehetségéhez mérten.

Grafika

Én még az oldkszúl arcok közé tartozom, akik a pályafutásukat azokban az időkben kezdték, amikor még kétdimenziós grafika sem dukált a játékhoz. De ahogy nagyatyáink is tudták élvezni Szepesi Gyuri bácsi kommentálásában a rádiós közvetítéseket, úgy mi is elfogadtuk azt, hogy egy kis panelen a játék folyamatosan beszámolt az eseményekről: melyik csapat támad, kinél a labda, kinek passzol, milyen a lövés, és így tovább. Aztán jött a játékhoz rendelt kétdimenziós tér, amely tényleg tudott minőségi pluszt nyújtani a játékhoz, a Football Manager 2009-be pedig elsőként bekerült a 3D-s meccsmotor.

Pillanatkép egy FM-meccsből

Kicsit ironikus, hogy talán pont azok igényelték a játékba a leginkább a 3D-s megjelenítést, akiknek a legnagyobb bajuk van vele: a Football Manager 3D-s meccsmotorja ugyanis a FIFA-hoz vagy PES-hez, eFootballhoz szokott szemnek mindig is gagyi, furcsa, kificamodott volt: a játékosok mozgása túlságosan darabos volt, sokszor csúszkáltak ide-oda, beakadtak, egy helyben forogtak, vagy épp minden ok nélkül elestek a labdában. Na, ez idén javult nem keveset.

A sprintek, a passzok, a lövések, a kapusok mozdulatai kibővültek és változatosabbak lettek, így sokkal élvezetesebb levezényelni egy meccset, mint pár évvel ezelőtt volt.

Az FM Scout szakértője ebben a videóban részletesebben szemlélteti, mire képes az játék 3D-s meccsmotorja:

Bár van egy kissé pixeles, meseszerű beütése a 3D-s meccsnézésnek, a gyep továbbra is bizarr, felismerhető arcokat pedig ne is várjunk, ugyanakkor a játékosok mozgása, a labda pattogása, dinamikája sokkal élethűbb, a játékosok új animációkat kaptak, és a háló mozgása is egész jó. Kicsit már tényleg az az ember érzése, mintha egy focimeccset nézne. De akinek a szeme a FIFA hypermotion mozdulataihoz szokott, az ne várjon túl sokat ettől a résztől. Azonban a játék grafikája vagy nem-grafikája továbbra is piszok a köröm alatt: ha valaki beleszeret, hát nem emiatt fog, ha pedig nem ragadja meg a játék, akkor nem ez lesz a hátráltató tényező.

Licenszek jöttek-mentek

Remek hír, hogy idén az UEFA égisze alatt zajló három európai versenysorozat, a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és az Európa Konferencia Liga is a hivatalos nevén érhető el benne, nem pedig hasonnevű alakmásai révén. Mióta vártunk már erre!

A sorsolások élethűbbek, dedikált zenét és logókat is kapunk, valóban jobb fíling úgy kilépni a pályára, hogy közben a BL himnusza csörög az agyunkba.

Ami rossz hír, hogy a licenszjogokat nagyon sok esetben nem sikerült tisztázni. A német válogatottat továbbra is szürke játékosok alkotják, az angol liga még mindig English Premier Division, a spanyol liga Spanish First Division, a világ két legpatinásabb futballbajnoksága így kamunéven fut, ráadásul sincsenek bennük dedikált címerek, mezek, sok esetben a csapatok hivatalos nevei sem elérhetők – a legfájóbb talán a Manchester United (Manchester UFC) látványa.

A Manchester United neve, címere, hazai és két vendégmeze

A Bundesligát, a Ligue 1-et és a Seria A-t ellenben rendbe rakták, címerestül, mezestül, fotóstul, igaz, nem tökéletesen: a Napolit érdemes ókori nevén, Parthenope alatt keresnünk. És bár a világ legnépszerűbb bajnoksága nem Premier League név alatt benne, az angol másodosztálytól a hatodosztályig az összes rendesen fel van vértezve.

Egy menedzserjáték mind felett

Az évek során több menedzserjátékot is kipróbáltam már. Ott vannak az árkádabb menedzsermódok a FIFA-n belül, a jóval elvontabb Fantasy Football Manager, de próbáltam a Hattricket, a Soccer Managert, néhány ősidős, hasonszőrű underground zsugát, de szinte már haxballozás vagy spagettifőzés közben is kiabálom a delikvenseknek, hogy miért nem váltotok, bszdmg, hát te menj oda, ő jöjjön ide.

Azt viszont rohadtul le kell szögeznem, hogy valószínűleg csakis ez az egy olyan futballtematikájú sorozat létezik, amire rá lehet sütni vérkomolyan a menedzser és a szimulációs jelzőket. Nincs más. Tényleg, nincs.

A játék dinamikája és hangulata egyébként az előző szériákéhoz hasonlatos: az újdonságok hamar megszokottá vagy érdektelenné válnak benne, így marad a jól bevált recept, amely viszont fejedelmi, kalóriadús ételként eteti magát. Aki egyszer belekóstol, és megtanulja élvezni az ízeit, annak onnantól jó eséllyel nem lesz elég a kevesebb. És ez valahol veszélyes is. Ez a játék olyan patyolattiszta szimulációsélményt nyújt, hogy az embert berántja, mintha egy fekete lyuk a közelben kószáló pizsamás tagot, miközben white russiant és bowlinggolyót szorít a két kezében. Aztán eltűnik a létezők sorából.

Kinek ajánlom?

Aki már megfizette a tanulóleckét, és durrbelebalázs módon szinte egyből élvezni tudja a játék okozta mélységeket. Amennyiben pedig szűz kéz nyúl a játékhoz, nos, kicsit olyan, mintha egy irtó komplex, nagyon tematikus társasjátékot tanulnánk felnőtt fejjel. Mindenképp szükséges egy jó adag kíváncsiság, elhivatottság, türelem, tanulásvágy és futball iránti szerelem, na és rengeteg idő. Az ember szinte csak pislogott kettőt, és úgy eltelt az életéből egy óra, hogy jóformán alig haladt a játékban. Engem újfent szíven ütött az, hogy a Liverpoollal kezdett próbaszezonom felénél már tizenkét órát mutatott a steames számláló. Sok időt el lehet verni apróságok bogarászásával, ami egyszerre gyönyörkeltő és veszélyes – persze az ember közben tud podcastokat, vlogokat, könnyebb filmeket tekerni, de akkor is:

tizenkét óra alatt kormányokat lehet megdönteni, ennyi idő alatt egy xenomorph királynő is simán lerak egy lakótelepnyi tojást. Én pedig csak fél szezont játszottam le.

Sokszor mondogattam is magamban, hogy bárcsak megállna az idő, megállna csöppet körülöttem, úgy harminc, negyven, száz, kétszáz órára, hogy bűntelenül, lelkiismeret-furdalás nélkül játszhassak egyhuzamban, amíg csak szuszogni bírok. Aztán magamhoz térjek, és senki ne vágja a fejemhez azt, hogy mit nem tettem meg az elmúlt két hétben.

Személyre szabott szöglet-, szabadrúgás- és bedobásvariációkat is összedobhatunk
Míg a legtöbb játékkal az a helyzet, hogy egy-két óra ügyeskedés után maradhatunk egy olyan élménnyel, hogy jót játszottunk, addig a Football Managerben ez a kielégültségi állapot talán csak hosszú órák után jön el.

Egy átlagos szezon akár tizenöt-húsz óráig is kifuthat meccsszámtól, menedzserstílustól, gépteljesítménytől, a beépített ligák számától függően. A tapasztalt menedzser pedig jól tudja, hogy egy szezon néhány meccs alatt is bőven mehet a kukába, így igazán nincs miért örülni féltávon. Amúgy is: egyetlen szezon alatt mi derül ki a futballban? Nem sok, főleg egy olyan csapat esetében, amely mondjuk az alsóbb ligákból indul, ahol tényleg vérrel és verejtékkel kell építkezni éveken át, és minden apróság számíthat.

A Liverpool–City közti 24/25-ös szuperkupameccs utáni összegzés
Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy mennyire jogos az AAA-s játékokra jellemző, 23 ezer forintos árcédula egy olyan gémért, amelyen csak minimálist változtat a játékfejlesztő Sports Interactive az előző kiadásokhoz képest, és amelynél néha elég volna egy alapos adatbázisfrissítés és némi bugtalanítás.

A Football Manager ugyanis bár érezhetően magasabb szintet képvisel, mint az előző években, aki még mindig a tavalyi vagy tavaly előtti szériát játssza, az nem veszít olyan sokat, ha nem szerzi be az idei kiadást. Másrészt, aki igazán nyúzza a játékot, az valószínűleg úgysem bírja ki, hogy ne ruházzon be a legújabbra.

Szoboszlai Dominik két szezon után – épp boldogtalan a Lipcsénél, valószínűleg egy másik mentésben jobb értékekkel állna

A Football Managernek továbbra is helye van a teremtésben, bár nem lennék meglepve, ha egyre kevesebb fiatal vagy felnőtt játszana vele; előbb érdeklődés-, utóbbi figyelemhiány miatt. Akad viszont egy nagyon szívós, elhivatott és egy életre szerelembe esett törzsközönség, amely mindig két lépésre lesz a játéktól. És akadnak olyan halandók is, akikhez bár a játék alkatilag passzol, még nem találkoztak vele – viszont ha komolyabban megismerik, egy életre szóló „virtuális hivatást” találhatnak maguknak.

Ez is érdekelhet:

Football Manager 2023

  • Kicsit felhasználóbarátabb
  • Érezhető javulás a licenszelt tartalmak terén
  • Jobb MI, realisztikusabb 3D-motor
  • Annyira élethű, hogy levesz az életről
  • A 60 dolláros árcédula kicsit borsos ahhoz képest, mit nyújt a 22-es után
Player-méter
8
És ezt olvastad már?
Még mindig sokkal többet tévéznek a magyarok, mint amennyit neteznek
További cikkeink a témában