Ha nézted a Tsubasa Kapitányt, és valószínűleg volt az életedben egy olyan pont, amikor belefutottál itt-ott, akkor pontosan tudod, miért nehéz belőle játékot készíteni. Azért, mert a focijáték nehéz műfaj, az arcade foci pedig még nehezebb. Arról nem is beszélve, hogy a sorozat epizódjai olyan elnyújtott meccseket mutatnak, amelyben jó, hogy órák nem telnek el egy-egy labdafelvezetés között, az pedig mégsem járja, hogy cselezel előre nagyjából 20 percig, megbeszélitek közben a csapatoddal és az ellenfeleiddel a pályán, hogy kinek mi jár a fejében, és mi legyen a terv, és akkor jön mindenkitől egy nagymonológ, majd egyetlen gombbal egy szuperhős-rúgással felégeted a kaput. Akár szó szerint is.

A Captain Tsubasa: Rise of New Champions nem tehette meg, hogy ne legyen nagyon pörgős, de azt sem, hogy ne szolgálja ki a rajongókat, így egy érdekes hibrid-megoldásra jutott. Nem a meccsek lesznek hosszúak, hanem a sztorimód átvezetői, de a mérkőzéseken pont ugyanazt tudod megtenni, amit a sorozatban is láttál, még ha így kicsit komikusnak is tűnik a dolog. De hát hogy lehetne komikus, amikor a rajongó pont ezt akarja látni? És itt válik érdekessé ez az egész projekt.

A Captain Tsubasa-játék ugyanis jó eséllyel csak a rajongóknak jön majd be. Elég valószínűtlen, hogy egy új belépő, akinek fogalma sincs a sztoriról vagy a meccsek milyenségéről, bele fog szeretni ebbe az egészbe. És ezt maximálisan tudja is magáról. Próbál annyira kedvezni a rajongóknak, ahogy csak tud.

Konkrétan megidéz jeleneteket az animéből, miközben az animáció minősége is igyekszik igazodni ahhoz, amit a tévében láttál. Jól néz ki az egész (PS4-en teszteltük), élvezetes is vele játszani, de azt nehéz lenne ráfogni, hogy arcade foci létére annyira egyszerű lenne. Nem bonyolult, félreértés ne essék, csak mire megtanulja az ember úgy kezelni, hogy sikerélménye is legyen, addig nem 1-2 pillanat telik majd el.

Ha FIFA-hoz szoktál, akkor különösen nehéz lesz ráállni erre az irányításra és játékmechanikára, pedig igazából leírva nincs benne semmi extra, kipróbálva viszont már annál durvább. A lényeg persze ugyanaz, cselezni kell, kitérni támadások elől, és valahogy gólt lőni, akár olyan látványos módokon is, ahogy azt már jó eséllyel a tévéből ismered. Csak hát itt nem feltétlenül ugyanaz a tempó, minden gyorsabb, minden erősebb, például a labdaelvételek is, hiszen úgy rúgod fel az égbe az ellenfeleidet, ahogy tetszik, mintha Mortaloznál, és tényleg nincs az a bíró, aki előkerüljön, és azt mondja, hé, nem kellene egy piros lap?!

Nem kell arra figyelned (a lesre futáson kívül), hogy szabálytalanságot követsz-e el, csak menni, a Spirit-mérőt nem elfogyasztani, aztán lehetőleg közelről rárúgni a kapura. Egy darabig ez nagyon élvezetes, de aztán kis idő múlva már enyhén unalomba fullad. És ezen igazából nem sokat segítenek a karriermódok sem.

Kettő is van belőlük, érdemes Tsubasa sztorijával kezdeni, ami irtó rövid, de ennyi idő alatt megtanulod kezelni a játékot, aztán jöhet a második mód, a New Hero, ahol megalkothatod a saját hősödet, akit feljuttatsz a csúcsra választott csapatával. Szeretném azt mondani, hogy a történet van annyira érdekes, hogy az ember izgatottan várja, mi történik majd… de sajnos hazudnék. Nem a történetmesélés a Captain Tsubasa: Rise of New Champions erőssége, és ez baj. Azért baj, mert egy olyan animéből készült, aminek legalább a fele a karakterek közötti dinamikán alapul, itt viszont igazából maximum az jár jól, aki nézi a 2018-ban indított új sorozatot, és az utolsó szuszt is kiimádja belőle.

Mindenki másnak viszont ott vannak a meccsek, amik lehetnek élvezetesek és látványosak, de gyanítom, hogy főleg azok járnak jól, akik mondjuk rajongó haverokként összejárnak játszani vele. Egyedül sem pocsék, mert például a New Hero mód és a lehetőség a fejlődésre, valamint a látványos kapura rúgások kivitelezése tényleg lekötik az embert, de aztán egy idő után eléggé szürkévé válik, és bár tényleg minden porcikája olyan, mint az animéé, csak egy nagyon szűk réteg fog benne hosszú távon is élvezetet találni, annak ellenére is, hogy arcade mivolta miatt pont hogy egy nagyobb rétegnek kellene szólnia. Ha viszont követted régebben vagy akár most is Tsubasa kalandjait és extra hosszú meccseit, adj a játéknak egy esélyt.