Izomból, idegből, őrjöngve megy az USA kormányzása, ami a jelenlegi elnök, Donald Trump esetében annyit tesz, hogy a közösségi oldalán okádja a világra az ötleteit, amit aztán a sleppje végre is hajt, ahogy illik.
A jogalkotás folyamata ennél trumposabb már nem is lehetne: az elnök saját közösségi oldalán – amit nagyon szerényen az igazságról nevezett el – jelentette be, hogy százszázalékos vámot vet ki minden olyan filmre, amit nem az USA-ban gyártottak.
A bejegyzés szövegében úgy fogalmaz, hogy az amerikai filmipar nagyon gyorsan haldoklik, mivel a más országok által kínált kedvezmények elcsábítják a stúdiókat, melyek így már nem az USA-ban forgatnak. Az eszmefuttatás csúcsa ez a kijelentés:
Ez más nemzetek összehangolt erőfeszítése, ami így nemzetbiztonsági fenyegetést jelent.
Mindezek okán Trump a bejegyzésben felkérte az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletét, hogy azonnal kezdje meg a százszázalékos vám bevezetését az USA-ba érkező minden olyan filmre, amelyet külföldön gyártanak.
Az amerikai vezetés hatékonyságát példázza, hogy a fentiekre válaszul Howard Lutnick kereskedelmi miniszter az X-en sietve kiírta, hogy „Rajta vagyunk”, ami a kormányzás egy egészen újszerű formájába enged betekintést.
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy Lutnickra biztosan vár néhány értetlen arc a témában tartott eligazításon, azt ugyanis még csak sejteni sem lehet, mi képezné a Trump által belebegtetett vám alapját. Vagyis a külföldön gyártó amerikai stúdiónak a gyártási költségek után kellene vámot fizetnie? Vagy az adott film bevétele után? És ha a bevétel után, a vám alapját ebben az esetben a globális vagy az amerikai bevétel képezné? És azzal mi van, ha egy produkció munkálatai otthon zajlanak, de egy eredeti helyszín miatt a stábnak külföldre is el kell látogatnia? A külföldi filmekkel mi lesz? Ezeket ki akarja majd bemutatni az USA-ban?
Biztosan lesznek továbbá olyanok is, akik majd azt a kérdést teszik fel, hogy „Hülye ez a pali?”, bár a Trump által teli rüszttel megindított, borzasztóan következetes és átgondolt vámháború kirobbantása után már a tengerentúlon is magasabbra került az ingerküszöb.
A Trump által kifogásolt jelenség egyébként valóban létezik. A FilmLA nevű független szakmai szervezet szerint Los Angelesben – azaz Hollywoodban – a filmgyártás az elmúlt évtizedben csaknem 40 százalékkal esett vissza, a stúdiók pedig a munkálatokat olyan helyekre szervezik ki, ahol a fogadó ország adókedvezményeket biztosít a számukra vagy olyan helyi filmes szakemberekkel tudnak dolgoztatni, akik minőségi munkát végeznek az amerikai kollégáiknál némileg barátibb áron.
A vám mértéke ebben az esetben is azért lehetett épp ekkora, mert Trump szereti a kerek számokat és mert azt, hogy százszázalék, látványosan lehet ordibálni, amikor az ember vörös fejjel osztja az észt a mikrofon mögött. Hogy mi lesz ennek az intézkedésnek a hatása, egyelőre kétséges. Valószínű forgatókönyv, hogy a kényszerből az amerikai gyártásra visszaálló stúdiók kénytelenek lesznek meghúzni a nadrágszíjat, melynek egészen biztosan a kisebb költségvetésű, érdekesebb, kísérletezőbb alkotások isszák meg a levét, hogy az ezek helyett finanszírozott folytatásokkal, remake-ekkel és franchise-filmekkel tovább lehessen termelni a pénzt.
Kellemetlen, amikor egy agresszív nárcisztikus gazdasági ügyekkel babrál, de mivel a filmgyártás nem kizárólag gazdasági kérdés, ezért a most belebegtetett újabb közteher már nemcsak a részvénypiacon, de a kultúrában is beláthatatlan, káros folyamatokat indukálhat.
(Forrás: BBC, főkép: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Igazi világsztár rendezheti meg az Országúti diszkó folytatását
Mi ezt a jó hírek listájára írjuk fel.
