A Twitteren egyre népszerűbb a #maybeshedoesnthityou (lehet, hogy nem üt meg, de...) hashtag, melyet nem csak olyan Twitterezők használnak, akiket lelki terror alatt tart a párjuk, de olyanok is, akik szerint az utóbbi idők trendjeinek köszönhetően sorozatosan a férfiúi nem hátán csattan az ostor, mintha csak nők lehetnének egy mérgező kapcsolat, nemi diszkrimináció vagy akár egy lealacsonyító szituáció szenvedő alanyai.

Ilyen, és ezekhez hasonló posztok születnek az utóbbi napokban a legnépszerűbb csicsergős közösségi oldalon:

• #talánnemütmeg, de azzal fenyegetőzik, hogy bántani fogja magát, ha elhagyod.
• #talánnemütmeg, de minden ok nélkül szexuális zaklatással vádol meg másokat, és ezzel elhitelteleníti a valódi áldozatokat.
• #talánnemütmeg, de folyamatosan emlékeztet arra, mennyi pénzt NEM keresel.
• #talánnemütmeg, de bűntudatot kelt benned, amiért nem olvasol a gondolataiban, és azzal próbál megleckéztetni, hogy eljátssza a szakítást.
• #talánnemütmeg, de megfenyeget, hogy ha elhagyod, soha többé nem láthatod a gyerekeidet.
• #talánnemütmeg, de minden erejével azon van, hogy rosszul érezd magad, amiért rajta kívül is vannak emberek, akik fontosak neked.
• #talánnemütmeg, de állandóan lekicsinyli az eredményeidet, hogy azt hidd, egyszerűen nem vagy elég jó hozzá.

A hashtag társadalmi hasznossága minimum megkérdőjelezhető, de azt azért nem lehet elvitatni tőle, hogy akad releváns üzenete:

A #metoo-pánik legkeményebb hónapjaiban ugyanis azonnali lehurrogás volt annak a sorsa, aki a közvéleményen némi objektivitást kért számon. A #talánnemütmeg lehet egy szelep, amit azok a férfiak nyitottak ki, akik úgy érzik, hogy mások bűnei miatt nem nekik kell vezekelniük a sértett nők előtt.

A #metoo és a Time's Up korában talán tényleg egy kicsit a háttérbe szorultak a férfiakat érintő problémák. Tessék, itt van erre az első válasz.

Később talán sikerül egy kicsit konstruktívabb hangnemet is megütni a Twitter közösségének.