Egyre felkapottabbak a természetes hőszigetelések, például a fa. Megnéztünk egy tesztet a helyszínen, hogy vajon kigyullad-e.

Egyre több természetes anyagot igyekeznek használni az építőiparban is, ami érthető, miután ez az egyik legszennyezőbb iparág. A természetes, lebomló építőanyagok jelenléte nemcsak mítosz: kapható számos szabványos termék, ugyanúgy pontosan meghatározott műszaki paraméterekkel, mint bármely más, kereskedelmi forgalomban kapható építőanyag.

Alapvetően az újdonságok és a piaci tendenciák iránt érdeklődve látogatottunk egy el konferenciára, ahol az egyik kávészünet aztán váratlan műsorba torkollott: Borka Árpád, a Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás vállalatok Szövetsége (Makész) elnökségi tagja

egy gázpalack segítségével alaposan megpörkölt egy farost hőszigetelő tömböt.

Márkákat most szándékosan nem írunk, mert nem ez a lényeg, inkább az, hogy ezek az anyagok működnek, és hogyan működnek. Bár durván egy percig pirította Árpád a farostot a DIY lángszóróval, az elszenesedett, füstölgött, de nem gyulladt ki.

Felkészülni...
...vigyázz...
...rajt!

Elégetdetten konstatáltuk, hogy az anyag ellenáll a lángoknak: az adott típus tűzállósága kilencven perc, nem mellesleg egy Magyarországon is kapható, német szabványba sorolt építőanyagról van szó, amelynek E osztályú a tűzállósága a helyi besorolás szerint.

Mi nem égettünk kilencven percig, de így is feltűnő, hogy csak a tábla felső, mintegy félcentis rétege szenesedett el. Fel is merült bennünk, hogy lehet ez.

Az egyik magyarázat, hogy a farost szigetelőanyag tartalmaz egy sóoldatot, ami létrehoz egy oxidréteget, ami nem engedi továbbterjedni a tüzet. A szünet utáni előadáson aztán ehhez hozzátették, hogy „a farost elkezd égni, de egy idő után csak füstöl, és kiszámíthatóan ég. Ez a szerkezetre vonatkoztatott tűzterjedés, ami hangsúlyozottan más, mint az anyag éghetősége.”

Ezt tesztekkel, mérésekkel is igazolták – másképp nem is igen felelhetne meg a német szabványnak az építőanyag. Amikor cellulóz, polisztirol, farost és ásványgyapot szigetelést égettek 25 percig, az ásványgyapot nyolc perc után átlyukadt, a polisztirol 12 percet bírt, a farost és a cellulóz kibírta. A farost esetében 25 perc égetés után a felső négy centi szenesedett csak el.

„Miért? Mert az égéshez oxigén kell, de egy elszenesedett felület természetes égéskésleltetőként működik – magyarázta Zdenek Nestrojel, a téma szakértője. – A szigetelés szerepe a ház szerkezetében az, hogy megfékezze a tűz terjedését, ezzel időt adjon a szakembereknek az életek mentésére.”

Ha pedig a ház nem ég le, és rendben elér az életciklusa végéig, akkor ez a szigetelés visszaadható a természetnek.

Ez is érdekelhet:

Passzívház és okosotthon is készülhet vályogból és szalmából

Napelem a vályogházon, elektromos autót tölteni a faházból? Simán lehetséges: egy jól megépített ökoház egészségesebb az átlagnál, és jól megvan a legtöbb új technológiával.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A Fallout nagyszemű szépsége is vetkőzött már le a kamera előtt

A valóságban rögzített képsorokkal még ütősebb a Grand Theft Auto VI zseniális előzetese

További cikkeink a témában