Vályogházban élni sokkal egészségesebb, mint egy átlagos betonépületben, és az új technológiák zöme nagyon jól alkalmazható benne. Tehetünk rá napelemet és fűthetjük a falakat, mondja Bíró Péter nemzetközi épületbiológus, aki azt is elárulja, hová csengethetünk be, ha testközelből ismerkednénk egy ökoházzal, mielőtt nekiállnánk építeni egyet.
Folyamatosan növekszik az érdeklődés a természetes építőanyagok és technológiák iránt, a tendenciát mi is érezzük, de Bíró Péter nemzetközi épületbiológus, az Öko Home Expo ötletgazdája, szervezője számszerűsíti is: évente tíz százalékkal több megrendelést kapnak. A Somogy megyei Tengődön rendezett konferencián azt tapasztaltuk, hogy az öko építőanyagok világa eleven, mint maga a természet, ezért
Bíró Pétert arra kértük, segítsen eligazodni az információk dzsungelében, és beszéljük át a legfontosabb kérdéseket a témakörben.
„Pár éve elindult egy tudatosság a bio élelmiszerekkel kapcsolatban, ami mára az építőanyagoknál is jelentkezik. Egyre többet olvasnak arról az emberek, hogy nagyon nem mindegy, milyen anyagokat építenek be a házba; háztulajdonosként sem, és környezetvédelmi szempontból sem, mert sok építőanyag veszélyes hulladékként végzi, és jelentős terhet jelent a környezetnek. Amíg pedig a házban van, a kipárolgásai révén károsíthatja az egészségünket.”
Nemcsak az érdeklődés nő, de sokan vásárolnak is ilyen anyagokat. A legtöbben felújítanak, de gyártók, például hazai készházgyártók is keresik a természetes építőanyagokat és megoldásokat. Bíró becslése szerint évente több mint száz ilyen ház készül, míg éppen most épül Monoron egy lakópark, ami ökoanyagokkal valósul meg.
Rengetegféle építőanyagról beszélünk: vályog, kenderbeton, szalma, döngölt föld, CLT, faforgács- és birkagyapjú-szigetelés, speciális festékek és vakolatok. Mennyi olyan része van egy ökoháznak, amit nem lehet környezettudatos anyagból építeni?
„95 százalékban kiváltható minden természetes építőanyaggal, a maradék öt százalék azért kell, hogy biztonságosabbak legyenek az épületek
– magyarázza –, gondolok itt a vízszigetelésre, a lábazati szigetelésre vagy a légtömörség eléréséhez szükséges megoldásokra, ha egy passzívházat építünk. Ez az arány igaz az egyszerű kis családi házakra, és a több ezer négyzetméteres irodaházakra is.”
Jóllehet, a vályog jelenleg az emberek túlnyomó többségéből negatív asszociációkat vált ki, ez elsősorban azért van, mert elveszett a vályogépítészethez kapcsolódó, egykor szájról szájra átadott tudás, és a hatvanas évektől szakszerűtlenül újították fel ezeket a házakat. A hagyományok, jól épített vályogház nem penészedik, nem gombásodik. És ma már a régi tudás ismerői sokkal korszerűbb anyagokat is kapnak, pluszban pedig új, a vályog esetében is használható technológiákat.
Egy mai vályogház nem ugyanolyan, mint egy százötven éves, mert „régebben nem voltak meg a mai szigorú építési szabványok, illetve nem voltak a minősített gyári építőanyagok olyan szinten, mint mostanság.
Nagy fejlődés ment végbe az utóbbi tizenöt-húsz évben, nagyon sok minősített, szabványos építőanyag van, amit állandó minőségben készítenek el, megvan hozzá az alkalmazástechnikai leírás, tehát nagyobb biztonsággal lehet tervezni, kiszámítani ezeket, és gyorsabban lehet velük építeni.
Akár vályogból is vannak a gipszkartont helyettesítő szárazépítészeti lapok, vannak vályogpanelek, előregyártott vályogtéglák, amelyeket már kiszárítottak, azaz nem kell a száradásra várni. Nagyon széles a spektrum.”
Ugyanakkor az alapelv maradt a régi, az anyagok alapvető jó tulajdonságai megmaradtak, de már megfelelnek a mai elvárásoknak és előírásoknak. Ráadásul „üzemi körülmények között lehet belőlük falakat, födémeket, paneleket készíteni, így nincsenek annyira kitéve az időjárásnak, és gyorsabban lehet vele építeni, mint régebben.”
Modern technika és természetes anyagok barátsága
A konferencián számos technikai vívmányt is láthattunk: működés közben 3D vályognyomtatót, napelemes tetőcserepet, elektromos autókat. Igaz, az utóbbiak inkább látványosságként voltak jelen, de óhatatlanul felmerül a kérdés, mennyire integrálható a fa vagy a kenderbeton a mai technikával? Létezik hőszivattyús vályogház? Lehet vályogházban termo ablak, elektromos fűtés, fejleszthető passzívház szintre egy ökootthon?
„Teljes mértékben – felel Bíró határozottan. – Mi, épületbiológusok örülünk minden olyan technológiának, ami támogatja a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot, és védi az egészséget. Előtérbe helyezzük a megújuló energiák használatát és az energiatakarékosságot, ami pedig a technikát illeti: bőven integrálhatóak okosotthon megoldások egy ökoházba, bekerülhet falfűtés, és minden innováció. Egy ökoház akár
passzívház szintre is fejleszthető, ha jól kombináljuk az anyagokat – ezért is ilyen sokrétűek az anyagok és az alkalmazási lehetőségeik.
Valaki a kenderbetonra esküszik, valaki a szalmára, valaki a vályogra. Mindegyiknek megvan a létjogosultsága. Ha például a vályogot felületfűtéssel kombináljuk, akkor vályog által adott nagy hőtároló tömeget még jobban ki lehet használni, egyenletesebb lesz a hőleadásunk, alacsonyabb hőmérsékleten is elegendő üzemeltetni a falfűtésünket, vagy a mennyezeti fűtés-hűtést.”
Tévhit viszont, hogy olcsóbbak ezek az anyagok. De ez a kérdés nem ilyen egyszerű: ha bevásárolunk minősített öko építőanyagokból, és mindent kivitelező cégre bízzuk, akkor „nem tud olcsóbb lenni”; Bíró szerint öt-tíz százalékkal drágább lesz egy sima építkezésnél. Ez az építkezést is megelőző, átgondolt tervezés és minőségi kivitelezés esetén igaz. Másfelől viszont akár olcsóbb is lehet, ha saját erőből vagy kalákában építkezünk. Ne gondoljunk rosszra, a munkafolyamatok egy része bárki számára megtanulható, például a kenderbeton esetében rendszeresen előfordul, hogy – a konferencián is előadó szakértő – megtanítja az anyag használatát a megrendelőnek, aki aztán már maga építi fel a falakat.
De ha mindent szakértőkre bízunk, a drágább sem feltétlenül lesz drágább, elvégre a végeredmény egy magas komfortfokozatú, olcsón üzemeltethető, fenntartható és mindenekelőtt egészséges otthon lesz.
Sokunk fejében az épületek fenntarthatósága elsősorban energiatakarékosságot, emissziócsökkentést, így olcsóbb üzemeltetést jelent. Számunkra ezért a konferencia nagy felismerése az egészségi szempontok fontossága volt. Kicsit sarkítva azt mondhatjuk, hogy néhány civilizációs betegségnek a modern építőipar az oka. Átlagosan a teljes életünk 90 százalékát zárt terekben töltjük, ezt pedig összefüggésbe hozzák olyan betegségekkel, mint az asztma vagy bizonyos allergiák.
„Ezek lehetnek enyhébb panaszok (bőrkiütés, fáradtság, alvászavarok) is – hívja fel a figyelmet Bíró. – Pont az otthonainkban kellene nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy ott a szervezetünk nyugodtan pihenjen, feltöltődjön, és felkészüljön a következő napra.”
A beteg épület szindrómát mindannyian ismerjük, de van néhány elég ijesztő kutatás is erről. Németországban frissen felépített lakóparkok beltéri levegőjét vizsgálva megállapították, hogy a különböző VOC-k (Volatile Organic Compound, illékony szerves vegyületek) kipárolgása az első két hónapban hatvan százalékkal meghaladta az egészségügyi határértéket. Később visszaesett ez a szint, de kicsivel még mindig magasabb maradt a határértéknél. Hangsúlyos, hogy egy németországi, minden előírásnak megfelelő építkezésről van szó – és még így is elég lehangoló eredményt produkált az épület.
Miután az öko építőanyagok között VOC-mentes festékeket is találunk, nem kérdés, hogy e téren mit lehet nyerni, de Bíró Péter kiemelte nekünk az egészségre gyakorolt legfontosabb előnyöket: „Sokan küzdenek, főként a fűtési időszak kezdetén a penészedéssel. A fokozottan hőszigetelt épületeknél, hogyha nincsen kiépített szellőztetőrendszer, központi szellőztetőrendszer, akkor sok esetben megjelenik a penész a páralecsapódás következtében. A vályog a természetes építőanyagok közül a legnagyobb mértékben képes felvenni, illetve párat szabályozni. A mérések alapján
egy minősített vályogvakolat másfél centiméterben 92 gramm/négyzetméter párát tud fölvenni. Egy négytagú család napi párakibocsátását (ami a mosásból, főzésből, teregetésből és a benntartózkodásból adódik) egy negyven-ötven négyzetméteres falfelület fel tudja venni.”
A vályogvakolat vagy a vályogrost lapok természetes páraszabályzók, és nem kell hozzájuk vidékre költözni: elég felvinni őket bármilyen átlagos otthon vagy iroda falaira, és bizonyos méret fölött elérik ugyanazt a hatást, mint egy rendes vályogfal.
De nemcsak a páraszabályozás miatt előnyös, nincsenek benne mesterséges adalékok, kemikáliák, ezért „nem párolog ki a belső levegőbe hosszabb ideig, mint például a formaldehid vagy a különböző oldószerek, amelyek a festékekből szoktak felszabadulni. Ezek itt nincsenek, sokkal tisztább a levegő, ami máris nagy előny az allergiásoknak, akik jóval könnyebben lélegeznek. De a vályognak igazoltan van szagmegkötő tulajdonsága is: főzéskor nem feltétlenül kell bekapcsolni a páraelszívót, szagelszívót, mert ez a felület képes ezeket közömbösíteni.”
Előny is, hátrány is valamennyire, hogy a vályogház pozitívan hat az elektroszmogra – egy masszív vályogfalazat majdnem 97 százalékát képes leárnyékolni a káros sugárzásoknak –, így nincs mindig (megfelelő) térerő.
Bíró szerint ez nem feltétlenül negatívum: ha munka vagy telefonálás miatt szükség van térerőre, egyszerűen ajtó, ablak közelébe kell menni, értelemszerűen home office esetén tudatosan így kell tervezni a dolgozószobát. Ma már „mindenütt elektronikai berendezések vesznek körül bennünket, elég komoly sugárzásnak vagyunk kitéve, amiről nincs még a szakembereknek sincs hosszú távú tapasztalata, mert olyan gyorsan történtek a 3G-, 4G-, 5G-átállások. Egy biztos, az elektroszmog mérhető, vannak rá speciális mérőműszerek. Az Épületbiológiai Intézetnek vannak ajánlásai az otthonok, alvóterek egészségügyi határértékére.”
Testközelből is láthatunk hamarosan ökoházakat
Mindez szép, és mint láttuk, azoknak is hasznos lehet, akik simán csak felújítanak egy lakást Budapest közepén, de mit tegyen, aki építkezés előtt megnézne egy készházat vagy kenderbeton épületet? Ő vajon hova csöngethet be?
Az egyik lehetőség a Környezettudatos Építők Szervezeténél érdeklődni, mert ők fogják össze a szalmaépítőket, a kenderépítőket, a vályogosokat is, továbbá készházasaik is vannak, és tudnak adni címeket az ezen technológiák iránt érdeklődőknek. Ezenkívül hamarosan megnyílik Szentendrén az ÉMI Mintaházpark és Látogatóközpont, ahol lesz kenderbeton ház, faház és CLT ház is, és küldetésénél fogva nyitva áll majd a látogatók előtt. Szentendrén az idén kezdődnek az építkezések, a parkot várhatóan jövő nyáron adják át.
A fa az új beton
Méltatlanul kevés szó esett a beszélgetésben a CLT-ről, ami pedig a fenntartható építészet meghatározó anyaga. A Cross Laminated Timber (rétegragasztott vagy keresztlaminált fapanel) segítségével nagyobb épületek is megvalósíthatóak, már több, nyolcvan méternél magasabb irodaház is épül ilyen szerkezettel.
„Magyarországon a családi házak mellett egy-egy monori iskoláról és óvodáról tudok, amelyek ezzel a technológiával épültek, és át is adták őket – mondja Bíró. – Megfelelő tervezés mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával akár négyszintes épület is épülhet CLT-ből már itthon is.”
A hazai épületállományban mintegy 600 ezer vályogház található, többségük természetesen felújítandó állapotban, míg az új építéseknél mint egy tíz százalék körül van a könnyűszerkezetes faépületek aránya, amiben benne van CLT is.
(A fotókat Bíró Péter hozzájárulásával közöljük, borítókép: Merkwood)
Ez is érdekelhet: