Őt nem szívesen vinnénk haza édesanyánkhoz egy vasárnapi ebédbe, de lehet akkor se lennénk túl nyugodtak, ha az anyósülésünkön ülve egyszer csak felénk fordulna.

A horrorszerelmesek örök kedvence, a bohóc. Félelmetes sminkkel, félhomályban, enyhén lepukkant környéken. Megpuszikálnád, mi?

Nem tudjuk, hogy ez mi lehet, de sose hagyd, hogy ilyen közel jöjjön hozzád!

Azt írtuk az előző bohócra, hogy félelmetes? Akkor nézd csak meg közelebbről ezt a lufiárus komát. Ha éjjel egyszer csak szembetalálkoznánk vele, jó eséllyel összeszarnánk magunkat:

Ők sem túl bizalomgerjesztőek. Mintha csak egy elcseszett horrorfilmben találná magát az ember. Persze élőben már az sem olyan mókás:

Most érezni először igazán azt, hogy egy hús-vér emberi lény áll előttünk. De talán ő sem abból a fajtából való, akivel szívesen megismerkednénk:

Ezzel a fotóval sem kívánnánk senkinek jó éjt. Pedig jobban megnézve csak egy ócska játékbaba. (De azért annak örülünk, hogy nem éjszaka találkoztunk ezzel a kedves kis installációval, miközben mondjuk épp megvilágítjuk.)

S végül talán a legijesztőbb. Itt egy felvétel, melyen elvileg egy menyasszonyi ruhába bújt nő sétálgat az út mentén, de a videó végén mintha köddé válna:

Erről nem tud nem eszünkbe jutni a Supernatural (Odaát) legelső része, melyben egy fehér ruhás nő kísért szintén az országút mentén:

Igen szemrevaló hölgyemény volt, nem hiába érezte azt sok autós a filmben, hogy érdemes megállnia:

De mind később kiderült, hiba volt. Mert az autóban csúnya nénivé változott.

Úgyhogy azt tanácsoljuk, te se állj meg, ha valami hasonlót látsz!