Nem fogta a magyar átok a Mentőexpedíciót. A kémen kívül nem sok igazán jó nálunk forgatott film létezik, sőt, valamiért minden film bebukik, amit itthon forgattak, de valószínűleg azért, mert egyszerűen nem igazán hoztak hozzánk túl jó alapanyagokat, és most mondhatnánk a példákat dögivel. Nem tesszük. Már csak azért sem, mert a részben a Bálnában és a MüPában forgatott Scott-mozi nem hogy jól sikerült, hanem egyszerűen fantasztikus.

A Bálna ezúttal a NASA irányítóközpontját játssza, a MüPa pedig a kínaiak űrközpontját, a fene se gondolta volna, hogy ilyen közel van egymáshoz a két ország, legyünk büszkék a kettes villamosra, mert ezek szerint elvisz téged az USÁ-ból Kínáig kb. tíz perc alatt. Na ezt oldja meg a Sinkanszen, meg a TGV! Concorde? Az meg mi? 2-es villamos for prezident!

Na de komolyra fordítva a szót, Ridley Scott kvázi a lehetetlent hajtotta végre. Magyarországon forgatott könyvadaptációt, egy ilyen tett sikerességére pedig maximum sírós röhögéssel válaszoltak volna a fogadóirodák, még talán azt a viccet is emlegették volna, aminek van az a visszatérő sora, a „vadász, vadász, szopni jársz te ide”, de most inkább nem emlegetném. Aztán láss csodát, Ridley Scott 78 éves fejjel egy olyan perfekt, jó humorú látványdrámát rittyentett össze az egyébként remek alapanyagból, hogy abba belekötni is alig lehet.

A The Martian, vagy magyar címén A marsi hatalmas siker volt könyvformában is, Andy Weir művének filmváltozatát viszont könnyen el lehetett volna rontani. Scott is próbálkozik ezzel, de szerencsére csak ritkán enged teret a túlcsorduló érzelmeknek, és bár egyszer konkrét giccsbe fordul a film, még ezt is megbocsátod neki, mert addigra már meg vagy véve kilóra.

A története egy Mark Watney nevezetű férfiról szól, akit társai egy vihar során elveszítenek, amikor visszaindulnának a Földre. Watney viszont túléli a vihart, és úgy dönt, neki bizony nincs kedve megdögleni a vörös bolygón, ezért mivel foglalkozását tekintve botanikus, megpróbál csodát tenni, és élelmet gyártani, hogy valameddig kihúzza. Eközben a Földön, miután megtudják, hogy Watney életben van, megpróbálnak tenni valamit annak érdekében, hogy hazahozzák az űrhajóst.

A Mentőexpedíció nem feltétlenül a látványos történések filmje. Matt Damon monológjait egészítik ki a Földön és az űrállomáson zajló történések párbeszédei, mindez viszont néha akkor is pazar 3D-látvánnyal társul, amikor úgy gondolod, az nem is feltétlenül indokolt. Dariusz Wolski operatőr és Ridley Scott olyan csodaszép világot kerekítenek Watney túlélődrámája köré, hogy olyat legutóbb maximum a Gravitációban tudott bemutatni a zseniális Emmanuel Lubezki, ráadásul hogy teljes legyen a párhuzam, nagyjából a Gravity óta nem volt ennyire indokolt és ennyire csodálatos élményt nyújtó a 3D.

Scott azonban nem csak a gyönyörű képekkel adja el a filmet, hanem Matt Damon erős játékával is, amihez gyönyörűen asszisztálnak a többiek, Jeff Daniels, Jessica Chastain, Kate Mara, Chiwetel Ejiofor, de ez mégis főként Damon show-ja, az emberé, aki megmutatja, hogy mire elég az emberi elme, ha túl akarja élni a túlélhetetlent. Kérdés, hogy elég-e az emberi ügyesség mindehhez, vagy be kell vallani, hogy mi sem vagyunk mindenhatóak.

A Mentőexpedíció egy szinte perfekt sci-fi-dráma, amiben hála istennek nincs bő lére eresztve a tudományos szöveg sem, és ha Scott egy picit visszafogja a giccsfaktort, akkor tulajdonképpen egy tökéletes világban élnénk. De ha ez a 78 éves fazon ilyen filmet tud rendezni, akkor tulajdonképpen mégiscsak tökéletes ez a világ.