“Először a nagy szerepeket választom, és ha egy sem jön, akkor a középszerűeket, ha azok sem jönnek, akkor azt, amelyikből a lakbért fizetni tudom” – mondta egy interjúban az 1933. március 14-én Kelet-Londonban született színész, akinek élete – főleg fiatalkora – nem volt mindig játék és mese. Apja piaci hordár volt, anyja bejárónő. Tizenhat évesen otthagyta a középiskolát, és különféle alkalmi munkákból élt, majd 1952 és 1954 között a Királyi Lövészeknél szolgált Németországban és Koreában.

Michael Caine: Kezdődik!

Színházi karrierje apró szerepekkel kezdődött félúton a statiszta és a mellékszereplő között. Egy ideig Michael Scottként szerepelt, majd a Zendülés a Caine hadihajón (1954) című film sikere után Michael Caine-re változtatta a nevét. Színészi pályafutásának első kilenc évét így értékelte később: “nagyon, nagyon brutális” volt. Ezekben az években volt először házas, 1955 és 1958 között, Patricia Hainstől egy lánya született, Dominique. A szűk kilenc év végül 1964-ben ért véget, amikor számos tévésorozat és kisebb mozi szerep után a Zulu című filmben kapott főszerepet. A filmért kapott pénzből új lakást vett, anyját is jobb környékre költöztette, lányának pedig vett egy lovat.

Ezek után egyre-másra jöttek a szerepek, a világ Henry Palmer titkos ügynökként ismerte meg olyan filmekben, mint Az Ipcress ügyirat (1965), Temetés Berlinben (1966), és A millió dolláros agy (1967), de népszerű volt Alfie, a szívtelen szívtipró (1966) és Az olasz meló (1969) főszerepében is. Már ekkor rengeteget dolgozott, évente három filmben is szerepelt.

De nem csak workaholic volt, rendesen ivott is, saját bevallása szerint napi két üveg vodkát, ami mellé nyolcvan szál cigarettát is elszívott. 1971-ben az Öld meg Cartert! sikerének évében beszélte le a cigarettázásról Tony Curtis egy házibulin, de 2003-ig, hetvenedik születésnapjáig továbbra is szivarozott.

A sötét lovag

„Anyám mindig azt mondta, légy olyan, mint egy kacsa: maradj nyugodt a felszínen, de alatta hajts, mint egy őrült.” És Caine, London legstílusosabb férfija hajtott: 1972-ben Laurence Olivier mellett játszott A mesterdetektív-ben, amiért a legjobb főszereplő Oscar-díjára jelölték, 1975-ben pedig kedvenc rendezője, John Huston hívta fel, lenne-e kedve játszani az Aki király akart lenni című filmjében Sean Connery oldalán. Volt kedve. Sőt, a filmben második felesége is szerepelt, akivel ma is boldog házasságban élnek.

Caine válása után, pontosabban amióta anyagilag megengedhette magának, élte az aranyifjak életét, 1968-ban még Bianca Jaggerrel is randizott – mígnem 1971-ban meglátta a tévében az indiai származású Shakira Bakshot, az 1967-es Miss World harmadik helyezettjét. Miután megszerezte a számát, vacsorázni hívta. A vacsora annyira jól sikerült, hogy 1973-ban összeházasodtak, lányuk Natasha ugyanabban az évben született. Caine a piát is letette.

Továbbra is jó szerepeket kapott (A sas leszállt, 1976; A híd túl messze van, 1977), de a díjak elkerülték. 1979-ben Los Angelesbe költözött családjával, ahol többször is meglátogatta a kórházban haldokló barátját, példaképét, John Wayne-t, akitől egy igen jó színészi tanácsot kapott, amit aztán sikerrel alkalmazott a későbbiekben: “Beszélj halkan, beszélj lassan, ne mondj túl sokat.” Ennek ellenére 1980-ban két Arany Málna-díjjal jutalmazták a Gyilkossághoz öltözve és a Rémségek szigete című filmekért.

Abban az időben történt, hogy II. Erzsébet az Egyesült Államokban járt, és egy fogadáson megszólította Caine-t, tud-e valamilyen viccet, Caine azt válaszolta: “Igen, de csak keveset, amit el is mesélhetnék”.“Azért csak mondjon egyet” – makacskodott a királynő, akiről kiderült, hogy nem csak birodalma, humora is van.

A sötét lovag – Felemelkedés

1981-ben Magyarországon is járt, amikor a Menekülés a győzelembe című drámát forgatták Sylvester Stallonével, Max von Sydow-val és Pelével. A film Fábri Zoltán Két félidő a pokolban (1962) című alkotásának remake-je. 1983-as év végre díjakat is hozott: a legjobb színésznek járó BAFTA- és Golden Globe-díjakat is megkapta a Rita többet akar című filmért. Első Oscarját (a legjobb mellékszereplő) 1987-ben kapta meg Woody Allen filmjében a Hannah és nővérei-ben nyújtott alakításért, de a gálán nem vett részt, mivel éppen akkor forgatta a Cápa bosszújá-t, amiért Arany Málnára is jelölték.

Második Oscarját (szintén a legjobb mellékszerepért) 1999-ben kapta Lasse Hallström filmjében, az Árvák hercegé-ben Dr. Wilbur Larch megformálásáért. 2003-ban a Graham Greene regényéből készült A csendes amerikai-ért jelölték Oscarra a legjobb főszereplő kategóriában, de abban az évben A zongorista és Adrian Brody mindent vitt.

Az utóbbi tíz év kétségtelenül Alfred Pennyworth évtizede volt Michael Caine számára, még ha e karakter mellett olyan kiváló alkotásokban is szerepelt, mint Alfonso Cuarón Az ember gyermeke című mozija. Felnőtt egy generáció, amely Batman (Christian Bale) segítőjeként ismerte meg Caine-t. Korunk nagyágyúja, Christopher Nolan kedvenc mellékszereplőjévé vált, hiszen a Tökéletes trükk-ben (2006) is Christian Bale segítőjét alakította, akárcsak a Batman: Kezdődik! (2005), A sötét lovag (2008), vagy a A sötét lovag – Felemelkedés (2012) című kasszasikerekben.

Michael Caine szabadidejében évek óta chill-out zenéket mixel, 2007-ben egy chill-out CD-je is megjelent, a Cained, Londonban hat, Miamiban egy étterem tulajdonosa, a Chelsea FC lelkes támogatója, aki évtizedek óta tudja az egyetlen titkot: nem érdemes befeszülni.

Tovább:
A legfrissebb Player-cikkek
Ben Affleck lenyomta Árpa Attilát, azaz felejtsd el a magyar Argót
Zenék edzéshez