A mókuskerékből némi szédelgésen és hányingeren keresztül a Sony csodavilágába vezet az út. A PlayStation újdonságával a fejünkön rettegtünk és ujjongtunk, most pedig elmondjuk, megéri-e beruházni erre a cuccra.
A Sony hét év után elérkezettnek látta az időt, hogy leváltsa az első konzolos virtuálisvalóság-headsetet. A PlayStation VR nagyjából ötmillió példányban kelt el, ami távolról sem nevezhető világsikernek a PS4 117 milliós eladásait látva. A japánok azonban úgy gondolták, igenis lehet helye a piacon egy ilyen kütyünek, ha nem veszik megúszósra a dolgot.
Aki évtizedek óta foglalkozik videojátékokkal, abból a harmincas évei végére kicsit kifogyhatott a lendület. Persze, minden évben jön néhány felforgató cím, de ha az ember már eleget látott, egy idő után jogosan érezheti úgy, hogy nincs új a nap alatt. Nem azt mondom, hogy a virtuális valóság egy pettyet megfásult gémert azonnal képes visszarántani a gyermekkorba, amikor csillogó szemmel toltuk be a floppykat a C64 olvasójába, de az biztos, hogy ha még nem találkoztál azzal az élménnyel, amit egy VR-headset nyújtani képes, a kipróbálása után egészen biztosan úgy fogod érezni, egy új világ nyílt ki előtted.
Az első percekben az ott vagyok a játékban érzése túlzás nélkül bombasztikus élmény. A tökéletes immerzióhoz persze nem elég bármilyen eszköz és bármilyen játék, hiszen ha valahol, itt tényleg számít az, milyen képmegjelenítő került a headsetbe, ahogyan az sem elhanyagolható tényező, mire képes a hardver, amin maga a játék fut. Épp emiatt a virtuális valóság soha nem volt az átlaggémer szórakozása, hiszen ahhoz, hogy a felhasználó egy normális címet tudjon futtatni, azt értékelhető minőségben kaphassák meg a látóidegei, nem volt elég az a készpénz, amit tavasszal a néhány hónapja levetett dzseki zsebében talált.
A PSVR 2 az elérhetőség tekintetében lép igazán nagyot azok felé, akik nem akarják kéthavi fizetésüket egy normális konfigurációra és egy potens headsetre költeni, ellenben már ott figyel a tévéjük alatt/mellett egy PlayStation 5. A cucc már 250 ezer forintért is hazavihető, ezért a pénzért pedig egy olyan gépet kapsz, amit teljes lelki nyugalommal odatehetsz a PC-s haverod hasonló kütyüje mellé.
Mondhatjuk, hogy ha adott a háztartásban egy PS5, akkor a Sony új készüléke a jelenlegi piacon nagyjából verhetetlen ajánlat.
Azt már az előzetesen közzétett termékjellemzőkből is le lehetett szűrni, hogy a PlayStation VR 2 technológiai szempontból köröket ver az elődjére. Akinek volt szerencséje az elsőhöz, öt perc után látni fogja, hogy a két készülék között ég és föld a különbség. Ami szó szerint a legszembeötlőbb, az a képminőség, hiszen míg a régebbi gépbe LCD paneleket szereltek, melyek szemenként csak 960×1080 felbontást tudtak megjeleníteni, addig a PSVR 2-be már két OLED kijelző került, ezek pedig 2000×2040 felbontásban adagolják a vizuális ingereket, sőt, 120 képkockát tudnak másodpercenként, és a HDR technológia által biztosított vibráns színskálát is képesek hozni.
Ha ez nem lenne elég, a headset a DualSense kontrollerekben megismert haptikus visszacsatolást is tudja, ugyanúgy, mint a mellé csomagolt Sense kontrollerek, melyek elképesztően kényelmesek és mind összeszerelésükben, mind érzetre ugyanazt a csúcsminőséget nyújtják, amit maga a készülék is. Más perifériákra már nincs is szükség, hiszen amihez az első PSVR esetében külső kamerára és külön készülékházba rejtett processzorra volt szükség, azt az utód esetében megoldják a headsetbe szerelt kamerák, illetve a PlayStation 5 nyers ereje. Igen, a PSVR 2 összeállítása most már totálisan fejfájásmentes. Nem kell adapterekkel, kamerákkal, kábelkötegekkel vesződni, hiszen a kütyüt egyetlen madzag köti össze a konzollal az USB-C porton keresztül, és... ennyi.
Erre nem is pazarolnánk több bekezdést, hiszen az egész pofonegyszerű. Akit ezzel sem sikerült meggyőzni, nézze meg a Sony hivatalos kidobozolós videóját, melyet követően még a kákán csomót keresők is elégedetten nyugtázhatják, hogy nem a levegőbe beszélünk.
Ha tehát PS5-tulajdonos vagy és elmerülnél a mesterséges valóságban, a PSVR 2 megjelenése után papíron sem a technológia, sem a vételár nem állhat a boldogságod útjába. A tapasztalás persze egészen más is lehet, ha a vonzó számok ellenére sem áll össze a dolog, de az a helyzet, hogy a Sony mérnökei nem hibáztak, és a készülék a fejre helyezve sem okoz csalódást. Kényelmes, jól szellőzik, a felhasznált műanyagok jó minőségűek, puhák, nem pállik be az arcod néhány perc salapálás után, az pedig már az első beállítás alkalmával egyértelművé válik, hogy az alaposan beharangozott kiváló képminőség, a 110 fokos látószög és a szemkövetés is hibátlanul teljesítenek.
Ez tényleg a konzolos virtuális valóság következő lépcsőfoka.
Jelen sorok szerzője még emlékszik arra, mekkora élmény volt hét évvel ezelőtt a csilliárdokért elérhető HTC Vive-ot fejre húzni. Akkor még a mókát legalább tízpercnyi bohóckodás előzte meg, mire az ember felállította a headset pozícióját figyelő kamerákat, és munkára bírta a zsinór másik oldalán erőlködő számítógépet. A PSVR2 ahhoz képest maga a rizsporos arisztokrácia.
A tesztre kapott készüléket a Gran Turismo 7 és a Resident Evil Village című játékokkal sikerült kipróbálni, melyeket egy-egy teljesen ingyenes update tett VR-kompatibilissé a készülék megjelenésének örömére. Amit egy új felhasználó jó eséllyel meg fog tapasztalni, az a motion sickness névre keresztelt anomália, ami különösen az autós versenyjáték esetében okozhat brutális émelygést és enyhe fejfájást azok számára, akik nem szoktak hozzá ahhoz, hogy az agyuk a szemükön keresztül alaposan át van verve. Ez a kellemetlen érzés akár még egy órával azután is az emberrel marad, hogy levette a fejéről a headsetet, a jó hír viszont az, hogy négy-öt óra használat alatt simán hozzá lehet szokni.
Ha pedig ezen sikerül túllendülni, a felhasználó tényleg zavaró tényezők nélkül – már ha a szemszárazságot és a nagyjából másfél óránként lemerülő Sense kontrollereket nem vesszük ide – menekülhet el a valóságból. A PlayStation Store egyelőre még nem roskadozik a PSVR2-vel kompatibilis játékoktól, de azért mégis ott figyel négytucatnyi cím a katalógusukban, vagyis ezzel már helyből erősebben indítanak, mint 2016-ban első nekifutásra.
És ha már menekülés, mi erre a legtisztább lelkiismerettel javasoljuk a már említett Resident Evil-játékot, ami a vadonatúj VR-móddal úgy radírozza ki a játékos fejéből annak minden aktuális gondját-baját, ahogyan erre talán még egy húzóra levert félliternyi kevert sem lenne képes. Igaz, ennek komoly ára van:
a gondok-bajok helyére a Capcom díjnyertes alkotásának virtuálisvalóság-játékmódja rettegést, sikítást, vegytiszta iszonyatot és vastag sugárban zubogó adrenalint injektál.
Minden fásult gémernek ki kellene próbálnia, mit is jelent a VR általi immerzió, amikor valóban ott vagy az események sűrűjében, ezt az érzést pedig egy horrorjátéknál semmi nem tudja zsigeribb módon átadni.
Aki ismeri a Village-t, emlékezhet arra, milyen érzés volt megtenni az első lépéseket a baleset után a sötét erdőben, de semmiképpen nem lehet felkészülve arra az élményre, amit ugyanez a jelenet nyújt a PSVR 2-t a fején viselő játékos számára. Gyenge idegzetűeknek nem igazán ajánlanánk, de már az a néhány lépés is komoly ízelítőt ad a technológia képességeiből, amit a félénkebb felhasználók tesznek meg a fák között, mielőtt lekapják a fejükről a headsetet és hevesen dobogó szívvel visszaülnek a kanapéra.
A fentiekből valószínűleg kiderült, melyik álláspont mellett tesszük le a voksunkat. A Sony ezzel most hatalmasat gurított, hiszen jelenleg a VR-élményekre éhes játékosok egyik másik konzolnál sem kapják meg azt a lehetőséget, ami a PlayStation termékkínálatában most elérhetővé vált, és ha őszinték akarunk lenni, ennyiért, ilyen minőségben PC-n sem látunk értékelhető alternatívát.
Ha beszállnál, mi biztosan nem fogunk lebeszélni róla.
Ez is érdekelhet: